2009. december 29., kedd
2009. december 21., hétfő
Anya kimenőt kapott - Apa ügyeletben
Eljött a nagy nap; Anya pénteken céges karácsonyi partyra ment, ezért Apa etetett, fürdetett és altatott. A nap jól telt, délelőtt kimentünk sétálni (Nem, még nem a saját lábamon, önállóan a rekordom ugyan már 10 lépés, azért így télvíz idején babakocsival mégis csak kényelmesebb.), játszózni (Tök jó, kint voltak a haverok is!) volt nagy ebéd (Mostanában ismét rákaptam az ízekre.), móka, kacagás, délután majd 2 órás alvás. (Már kb. 3 hete csak délután alszom, de akkor 1,5-2 órát.) Mire Apa hazaért, Anya már teljes menetfelszerelésben (kisminkelve, csini göncben) várta. A biztonság kedvéért Anya többször is hagyott szopizni, sőt, még indulás előtt is megkínált. (Nagyon izgult szegény:D ) Apa javaslatára Anya odajött Hozzánk elbúcsúzni, még puszit is kaptam. Aztán csak Apa a hinta és Én maradtunk. Nagyon élveztem ezt a különleges estét - még Apától engedélyt kell szereznem, hogy részletesen beszámolhassak róla - és látszólag Anyának is sikerült kikapcsolódnia. (Csak 3 sms-t írt.) Nem is hallottam mikor ért haza, biztosan valami szépet álmodtam.
2009. december 15., kedd
2009. december 14., hétfő
Habfürdő
Már jó ideje terveztük és a hétvégén végre sikerült megvásárolnunk az első habfürdőt Lucának. (Nekem már volt egy komolyabb próbálkozásom, de kudarcot vallottam. Otthon konstatáltam, hogy félrenyúltam és egy tisztító tejet sikerült beszereznem. Bionak szinte 100%-ban bio, de egyátalán nem habzik. :( ) A főpróba, egyben allergiapróba, tegnap este volt. Gábor csak kis mennyiséget löttyintett a vízbe, ennek következtében csak kicsi hab volt. Lulu elsőre kicsit idegenkedett tőle, aztán tudomást sem vett róla. Ma már bátor volt Apa, habzott a víz rendesen, a kis Prücsök meg lelkesen nyalta a habot. :D
2009. december 13., vasárnap
Luca nap
Apa és lánya - Megható pillanatok
2009. december 10., csütörtök
Nyavalyák
Szerdán hajnalban szokás szerint felébredt Luca, gondoltam a szokásos szopi és alvás következik, de nem így történt. Ugyan szopizott egy keveset, de ahelyett, hogy elaludt volna felült az ágyban és elkezdett hangosan sírni. Próbáltam megnyugtatni sokféle módon, de nem jártam sikerrel. Végül betettem a mei tai-ba és lejöttünk a nappaliba, hogy legalább Gábor pihenhessen még. Énekeltem neki - persze csak kíméletesen ;) - beszéltem hozzá, sétáltunk, már-már elpilledni látszott, amikor hirtelen többször egymás után hányt. Ez volt az első alkalom, megrázó élmény volt számomra. Láthatóan Luca viszont megkönnyebült utána. Átöltözés, lemosakodás után gyorsan álomba is zuhant és csak 10 óra után ébredt fel. Reggel jókedvűen kelt Teljesen egészségesnek tűnt, láznak, hőemelkedésnek hírét se hallottuk. Gondoltam diétára fogom, ki tudja, mi okozhatta a galibát. Aztán még a délelőtt folyamán volt egy hosszú, fájdalmas sírás. Konzultáltam a gyerekorvossal, aki azt javasolta, hogy amíg kijön személyesen megnézni Lucát, addig is adjak neki egy lázcsillapító kúpot, mert annak fájdalomcsillapító és görcsoldó hatása is van. A kúp hatott, a kicsi lány majdnem 3 óra hosszat aludt. A vizsgálat szerint tüdő, torok tiszta, azonban taknyos - ezt eddig is tudtuk - és az húzódhatott rá a bal fülére (hallás, egyensúly) és ez okozhatta a hányást. Napi 3x10 perc fülmelegítés és napi 2x3 csepp fülcsepp. Törpe a fülmelegítést elég jól viseli (Babazokniba töltöttem sót, amit mikróban melegítek, majd beleteszem egy másik babazokniba és úgy Pocak fülére, ahová egy kötős füles saőka segítségével rögzítem.), főleg, hogy a szükséges 10 percet általában a hintában töltheti ;) A fülcseppentés két emberes, küzdelmes feladat, mert muszáj lefogni, hogy kibírja a cseppentést és hogy utána maradjon még 1 percet fekve. Persze mindehez közel 2 hete társul a rendszeres (napi 2-4 alkalommal) orrszívás. Most ott tartunk, hogy tudja, hogy az orrszívás után jó lesz neki. A tengervizes orrspray-hez már tartja a kis fejét és lelkesen kóstolgatja a lefolyó sós vizet. Előfordult, hogy már az orrszíváshoz is tartotta a kis buksiját és nem kellett lefektetnem és lefognom, de ez még nem túl gyakori. Remélem, nemsokára újra egészséges lesz a kicsi lány.
2009. december 7., hétfő
1-2-3 a Mikulás
Közelednek az ünnepek, bemelegítésként Mikulás partykra voltunk hivatalosak. Luca nagyon jó lehetett vagy egyszerűen csak üres volt a tavalyi évi rosszaság-lista, mert háromszor is ellátogatott hozzá a Mikulás.
Pénteken az SAP-ba voltunk hivatalosak egy előadással és kézműves foglalkozással egybekötött batyus Mikiváró partyra. Luluka nagyon élvezte a
Marionett és fakanál-báb előadást, szokásától eltérően 10 percig is képes volt egyhelybe maradni, és majdhogynem tátott szájjal figyelte az izgő mozgó kis figurákat, illetve a hatalmas nénit. Az ajándékosztásnál amikor a nevét halotta, bátran odament a Mikuláshoz a csomagjáért, amit aztán addig nem is engedett el amíg a maga módján ki nem bontotta. Értsd ezalatt azt, hogy addig addig nyúzta a zörgős zacskót és tartalmát amíg ki nem szakadt... Nagy dícséretet kapott Luca hogy mennyire jószívű és vacsoránál mindig megeteti a kis Legofigurájét is, de meg is kérte hogy a jövőben egyen rendesen. Élményekkel tele vettük hazafele az irányt, mert tudtuk hogy másnap a Flow Mikulás látogatja meg a csöppségünket.
Ébredés után gyors reggeli, orrszívás, majd irány Budapest. Időben érkeztünk, vetkőzés
és lecuccolás után máris kezdődött a program. Egy nagyon kedves rénszarvaslány hangolta rá a gyerekeket egy énekes műsorral a Mikulás érkezésére, aki hamarosan meg is érkezett. Luca itt is örömmel vette el az ajándékát amit engedett kibontani ugyanis egy kis plüss macsek volt benne akit rögtön a barátjának fogadott. Próbálta beletenni a szájéba a cumitját, puszilgatta, és vitte magával mindenfele. Itt is volt kézműves foglalkozás, de nem jött be. Helyette lufi, evés és szopi volt a program.
Vasárnap reggelre itthon Luca kiscsizmája is megtelt ajándékkal, az egyikben egy narancs, a másik tele kölesgolyóval, a katicás bábkönyv pedig már bele sem fért. Hatalmas örömmel harapott bele a hámozatlan narancsba, majd elkezdte eszegetni a kis golyókat, miközben lelkesen vizsgálgatta az új könyvét. A harmadik ajándék, egy hinta már egy héttel korábban megérkezett, azóta is lelkes használója.
2009. november 30., hétfő
2009. november 29., vasárnap
Nincs akadály
Aki már járt nálunk tudja, hogy a tavaly decemberi beköltözés, majd az idén nyári felújítás óta még mindig és újra tele vagyunk dobozokkal és mindenféle tárgyakkal, amiknek még nincs helye. Leszámítva a rendmániámat (Az utóbbi egy év alatt eredményesen kikúráltam belőle magam.) ezzel nem is lenne gond, ha nem lenne egy izgő-mozgó, négykézlábazó, járókát nem szerető, ajtórács ellen lázadó, első önálló lépéseit próbálgató édes kicsiny gyermekünk, akinek semmi sem jelent akadályt.
Most ott tartunk, hogy Luca ügyesen lemászik a kanapéról és a franciaágyról (A héten egyik reggel fent hagytam a franciaágyunkban körbebástyázva egy alvó kismanót, majd arra mentem fel, hogy egy mosolygó kisgyerek áll az éjjeliszekrényem mellett és be nem áll a szája :D ), "bébikompozik" minden számára mozdítható bútorral és dobozzal, valamint rájött, hogy gyönyörű alakja csak attól lesz, ha rendszeresen edzi a saját és szülei testét, vagyis két napja lépcsőzünk.
Édes kettesben
Gábor kapott egy kis pihenőt (hazautazott Szekszárdra), így péntek reggeltől szombat éjszakáig majdnem kettesben voltunk. Azért csak majdnem, mert mindkét napra akadt látogatónk. Pénteken Gabesszal bandázott Luca (a két lurkó vidám nevetés közepette lelkesen, magától bucizik), majd szombaton Eszti és Kempi társasága dobta fel a napot. A vendégek mellett azért jutott idő a levegőzésre is. Mostanság főleg babakocsival sétálunk, de csak addig, amíg meg nem látja Pocak a játszóteret, akkor aztán azon nyomban ki kell vennem a kocsiból, mert imád hintázni, csúszdázni, meg úgy egyátalán gyerektársaságban lenni.
Az esti ceremónia - játék, vacsi, fürdés, altatás - mindkét nap kettesben, sikeresen zajlott, olyannyira, hogy Picuri átaludta a szombat éjszakát (este 9.15-től reggel 7.45-ig húzta a lóbőrt) :D Remélem ez jó szokásává fog válni ;)
Az esti ceremónia - játék, vacsi, fürdés, altatás - mindkét nap kettesben, sikeresen zajlott, olyannyira, hogy Picuri átaludta a szombat éjszakát (este 9.15-től reggel 7.45-ig húzta a lóbőrt) :D Remélem ez jó szokásává fog válni ;)
2009. november 19., csütörtök
Hihetetlen dolgok
Néhány napja néha magától, néha kérésre is puszit ad.
Öt napja lelkesen gurítja a labdát.
Négy napja csak hajnali 5 tájban kelünk szopizni.
Három napja a pelenkázón fekve tapsol.
Két napja ülve is tapsol.
Tegnap napközben összesen 3,5 órát aludt.
És ma megtanult focizni és megtette ELSŐ KÉT ÖNÁLLÓ LÉPÉSÉT :D
Öt napja lelkesen gurítja a labdát.
Négy napja csak hajnali 5 tájban kelünk szopizni.
Három napja a pelenkázón fekve tapsol.
Két napja ülve is tapsol.
Tegnap napközben összesen 3,5 órát aludt.
És ma megtanult focizni és megtette ELSŐ KÉT ÖNÁLLÓ LÉPÉSÉT :D
2009. november 14., szombat
Az igazi Állatkert
A Pancsoló állatkerttel, hála Tolának és kis családjának, már nagyon korán megismerkedett Luca. Úgy láttuk itt az ideje, hogy az igazival is megismerkedjen. (Gábor kb. 20 éve, jómagam kb.4 éve jártam itt utoljára.) Igazság szerint kirándulást terveztünk mára, de az időjárás közbeszólt. Lényeg, hogy jött egy isteni szikra és már úton is voltunk a Fővárosi Állatkertbe egy jó melegen felöltöztetett kisdeddel, egy babakocsival, egy manducával, közepes adag kölesgolyóval (autóban üvöltés és éhség ellen) és apa fényképezőjével. Szerencsés megérkezésünket egy forralt borral és némi sajtos pogácsával ünnepeltük meg, hogy felkészülten vehessünk részt az elefántetetésen. Némi plusz pénz ellenében szervezett keretek között Lucával a hátamon megetettük a két fánit almával és répával. Picuri lelkes volt, de annyira azért nem, hogy megfogja, megtartsa és odaadja a répát az elefántnak. Talán legközelebb. Meglátogattuk a Szavanna-házat, az alvó marabu és a zsiráfok teljesen rabul ejtették Lucát.
A Majomházba is betértünk, itt Luca megpróbálta az üvegen kerersztül megsimogatni a gorillákat :) Láttunk még páviánokat, lajhárokat, zebrákat, leopárdokat, stb. Igazán nagy hatással még az aquárium volt Lucára. Sajna a ráják elbújtak, így nem simogattuk meg őket.
A Majomházba is betértünk, itt Luca megpróbálta az üvegen kerersztül megsimogatni a gorillákat :) Láttunk még páviánokat, lajhárokat, zebrákat, leopárdokat, stb. Igazán nagy hatással még az aquárium volt Lucára. Sajna a ráják elbújtak, így nem simogattuk meg őket.
Barátkozunk
A babatalálkozók rengeteg alkalmat adnak arra, hogy csemetéink testileg és lelkileg is kötődjenek egymáshoz. Az ismerkedés eleinte kimerült egymás játékainak becserkészésben és csócsálgatásában, mára már azonban rendszeresek a szembenyúlkálások, karmolások, kedves simogatások, sőt a kedvenc játékok önkéntes kölcsönzése is.Luca a minap úgy találta, hogy Olivér már elég erős és nagy ahhoz, hogy felüljön a hátára :D
2009. november 6., péntek
Öt óra anyan nélkül
A majd 10 hónap alatt most először fordult elő, hogy két-három óránál több időt voltunk Pocakkal egymás nélkül. A nagy eseményre már lassan egy hónapja készítettem magam lelkileg. Vajon mi lesz Vele nélkülem? Végig sírni fog? Apukája hogy fogja bírni? Hajlandó lesz enni? El tud majd nélkülem aludni? ... Aztán eljött a pillanat, amikor útnak kellett indulnom magam mögött hagyva teli pocakkal egy békésen alvó kicsi lányt és apukáját. Nehezen, érzelmileg feldúlt állapotban indultam útnak.
Egy kedves ismerősömet szeretném itt idézni, aki olyan nagyon frappánsan megfogalmazta, hogy mi is játszódott le bennem.
"ha én ... nélkül megyek vhova, akkor olyan érzésem van, mint egy kamasznak, aki nem tud mit kezdeni a kezével és úgy általában a testével, dobálom a tagjaimat és zavarban vagyok és folyton azt érzem, vmit elhagytam, mondjuk a táskámat, vagy ilyesmit, közben meg tudom, hogy ami hiányzik az a gyerekem ."
Ugyan az öt külön töltött óra alatt apa és lánya jól szórakozott és jómagam is kikapcsolódtam, este egy síró gyermek várt haza, mert aludni továbbra is csak anyával, szopizással tud.
Egy kedves ismerősömet szeretném itt idézni, aki olyan nagyon frappánsan megfogalmazta, hogy mi is játszódott le bennem.
"ha én ... nélkül megyek vhova, akkor olyan érzésem van, mint egy kamasznak, aki nem tud mit kezdeni a kezével és úgy általában a testével, dobálom a tagjaimat és zavarban vagyok és folyton azt érzem, vmit elhagytam, mondjuk a táskámat, vagy ilyesmit, közben meg tudom, hogy ami hiányzik az a gyerekem ."
Ugyan az öt külön töltött óra alatt apa és lánya jól szórakozott és jómagam is kikapcsolódtam, este egy síró gyermek várt haza, mert aludni továbbra is csak anyával, szopizással tud.
2009. október 31., szombat
A modern bébikomp
Nos bébikomp beszerzése mégcsak fel sem merült itthon. Nem is értem miért lenne rá szükségünk. Pocak nagyon találékony kiscsaj, az utóbbi időben az etetőszék lábaiba kapaszkodva, vagy egy nagy pelenkás kartondobozra támaszkodva közlekedik.
Ráadásul titkos rokonságban állhat Toldival, mert kedvenc szórakozása, hogy kívülről felkapszkodik állásba a járókára és le föl mozogva, ringatózva, táncolva odébbhúzza azt. (Pedig a járóka kerekeit elővigyázatosan már korábban leszereltük.)
Ráadásul titkos rokonságban állhat Toldival, mert kedvenc szórakozása, hogy kívülről felkapszkodik állásba a járókára és le föl mozogva, ringatózva, táncolva odébbhúzza azt. (Pedig a járóka kerekeit elővigyázatosan már korábban leszereltük.)
Fogas kérdés II.
Októbere 30-án végre kibújt Luca negyedik fogacskája is :D (A harmadik foga kb. 1 hete mutatta meg magát.) Ezzel a két felső metszőfoggal megszenvedtünk - éjszakánként gyakrabban volt szopizás és fájdalmas sírás, nem alvás - remélem, most egy kis időre megpihenhetünk.
Túró a fületekbe
Ma csoda történt! Hosszú idő után ma először olyan napunk volt, hogy Luca délelőtt és délután is mérhető mennyiséget ( 1 ill. majd 2 órát) aludt illetve egész komoly mennyiséget evett. Ebédre a Nagyi olasz rakott krumplit csinált (túró, kefír, csirke, spenót, krumpli) és csodák csodája Pocak lelkesen ette, sőt a többi dolog közül kiválogatta és vidáman lakmározta a spentótot. No persze ez nem pépes, hanem leveles spenót volt. Mindenestre a jövőben a spenót ismét felkerülhet az étlapra. :D
2009. október 23., péntek
Eni* baba
Mielőtt róla írnék feltétlen meg kell említenem az első ajándékba kapott babát, akiről méltatlanul eddig nem esett szó. Ági* baba augusztusban érkezett csomózott kis sapkában és ruhácskában. Luca azon nyomban élvezettel megrágcsálta. Nemrégiben újabb baba érkezett hozzánk egyenest Prágából. Eni baba beilleszkedésével semmi gond, Luca örömmel és rendszeresen rágcsálja őt is.
*A babák nevüket az ajándékozó személyek után kapták.
*A babák nevüket az ajándékozó személyek után kapták.
Délelőtti zenés foglalkozás
Először is miután elolvastad a címet nem ér röhögni. :D Mindenhol azt írják, hogy a gyermeknek az édesanyja hangja a legszebb. Nagyon remélem, hogy igazuk van ;)
A délelőtti zenés foglalkozás során először elővesszük a hangszereket (csörgők, rumbatök, stb.) és a szereplőket, majd sorra előadom a dalokat és a mondókokát Luca aktív közreműködése mellett. A mostani abszolút favorit a Háp, háp, háp jönnek a kacsák; ezt napjában többször is el kell énekelni, sőt Luca gyakran olvasgatja a könyvet, szerintem gyakorol az első önálló előadására. :)
A délelőtti zenés foglalkozás során először elővesszük a hangszereket (csörgők, rumbatök, stb.) és a szereplőket, majd sorra előadom a dalokat és a mondókokát Luca aktív közreműködése mellett. A mostani abszolút favorit a Háp, háp, háp jönnek a kacsák; ezt napjában többször is el kell énekelni, sőt Luca gyakran olvasgatja a könyvet, szerintem gyakorol az első önálló előadására. :)
2009. október 16., péntek
Hideg van
Hirtelen jött a rossz idő és a hideg; néhány napra bent is ragadtunk a lakásban :( Aztán rámtört a mozgáshiány és végre friss levegőt akartam szívni, ezért összeszedtem magunkat és kimentünk a szabadba. Az öltözködés elég komoly figyelmet, fegyelmet, kitartást és kreativitást igényel. Ugyebár Luca hátibabaként közlekedik, vagyis Ő melegíti az én hátamat, én melegítem az ő pocakját és a mei tai melegíti a hátát. Első alkalommal én úgy öltöztem fel, mint bármikor máskor ilyen idő esetén. Lucára hosszú ujjú bodyt, pólót, polár kabátkát, bélelt nadrágot, két zoknit, cipőcskét, kötött babylegset és sapkát adtam. Második alkalommal már előkerült a kabát és az apa által frissen vásárolt sál, sapka és kesztyű is. Legutóbb elővettem az Évikétől örökölt kiscsizmát, valamint a szintén örökölt vízhatlan kétrészes szerelésünket, ami alá hosszú ujjú bodyt, hosszú ujjú pólót és vékonyabb fajta harisnyanadrágot adtam Pocakra. Mire hazaértünk a játszóról Luca keze és lába hideg volt. :( Szerencsére ma a szomszéd bútorboltban (ezúton is köszi Juli a tippet) vettem mini vízhatlan síkesztyűt és űrhajóssapit a pici lánynak. Itthon be is mutattuk apának. :D
2009. október 14., szerda
Játszótér kicsiknek és nagyoknak
Tavaly májusban adták át szinte a szomszédunkban az új játszóteret. Amióta hazaköltöztünk gyakran jártunk ott Lucával, elsősorban a baba és gyerektársaság miatt mentünk, másodsorban csak a játékok miatt. (Sajnos nincs hagyományos babahinta, pedig azért rajong Csipetke.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)