2013. augusztus 30., péntek

Dinó torta és társai

Szerencsére nálunk nincs (még) igazi dinó láz. A dolog hátterében Buda, Boldizsár kis bölcsis barátjának dinó rajongása áll. A dinózás Öcsi számára nem mást, mint fogócskázást jelent. A nagy dinó a fogó, a többiek a kis dinók. Ha sikerül elkapni egy kis dinót, azt a nagy dinó jól meghamizhatja. :)
az applikáció saját tervem alapján készült, kézzel varrtam

kedves kis dinóm (Triceratopsra hasonlít)

csupa csoki torta - a piros pöttyöket Lulu készítette

2013. augusztus 25., vasárnap

Cumimanó, avagy búcsú a cumiktól

Lucát már egy ideje tréningezzük arra, hogy végre váljon meg a cumijaitól, amiket már kb. 1,5 éve csak (esti) alváshoz használt. Próbáltunk hatni az eszére (nem lesznek szépek a fogaid, nagy vagy már) és az érzelmeire is (középsőbe nem mehetnek cumisok, mit szólnak hozzá a barátaid). Aztán nem olyan régen mesélt neki Gabesz a Cumimanóról, aki a gyerekeknek a cumikért cserébe ajándékot ad. Ettől kezdve Lulu komolyan edzette magát, a délutáni alvásoknál már a párnája alá tette a cumijait, de este újra előkerültek. Eközben folyamatosan Cumimanóról kérdezgetett és mi szépen tovább szőttük róla a mesét.
Amit a Cumimanókról tudni kell:
- cumit esznek,
- félnek az emberektől, de leginkább a gyerekektől, nehogy visszavegyék tőlük a cumikat,
- a cumikért cserében ajándékot adnak,
- a cumikat vagy a párna alá kell dugni, vagy borítékban a postaládába kell készíteni nekik,
- a cumi színéből tudják, hogy gyermek fiú-e vagy lány, így a nemének megfelelő ajándékkal tudnak kedveskedni.
Múlt szerdán azzal állt elő a kicsilány, hogy ma aztán tényleg szeretne az én segítségemmel búcsút venni a cumijaitól. Úgy éreztem itt az idő, megerősítést vár tőlem, hogy megtehesse ezt a számára oly nagy lépést. Rendben, csomagoljuk be és tegyük be neki a postaládába.

1. lépés: Búcsúpuszi
2. lépés: Hermetikus lezárás
3. lépés: Boríték díszítés sk. matricákkal
4. lépés: Fontos a pontos címzés
5. lépés: Szomorúság?
6. lépés: Irány a postaláda
7. lépés: Egyedül kell betennem
8. lépés: Megtettem :)
A cumikat persze én vettem ki délután, amíg Luca aludt és bekészítettem neki egy ajándékcsomagot. Fáradtan, nyűgösen ébredt, a Cumimanó csak akkor jutott eszébe, amikor Öcsiért indultunk. Alig hitt a szemének, amikor megtalálta az ajándékát (Hello Kittys innivaló, könyv - A bagoly, aki félt a sötétben című  és egy Kicsi póni cukorkával). Bobónak és Valinak a bölcsiben és azóta minden ismerősnek, aki fontos számára, büszkén meséli, hogy mi történt vele és most már mehet középsőbe. Nagyon büszke volt és még most is az magára és persze mi is rá. És, ami a legjobb hír, hogy már az első éjszaka sem volt gond abból, hogy nincsenek cumik, békésen, nyugodtan aludt.