2012. július 28., szombat

Játszó a Hajógyárin

Most először volt, hogy Apa és autó nélkül merészkedtünk el erre a távoli játszóra. Persze némi biztonsági segítségem a Manducan kívül most is volt hiszen Ildi, Jimmy és Évi is velünk tartottak. Luca és Boldizsár nagyon élvezte az "új" játszót, mászókáztak, csúszdáztak, hintáztak, majd elindultunk a nagyok után felfedezni a csúszdaparkot.
tizenegyórai - nyári alma DédiTatustól

A hullámcsúszdán először együtt (két gyerkőc az ölemben) csúsztunk, majd Bobó nagyon nekibátorodott és többször egymás után teljesen egyedül is lecsúszott. (A nagy melegben a fém csúszda alja teljesen átforrósodott, ezért az utolsó hupli után beálltam a csuszira, hogy elkapjam Öcsit és megússza égési sérülés nélkül.)
Hazafele Ildi és Jimmy segített a bicajok cipelésében, az utolsó hajrához így is nagyon kellett a törpéknek - micsoda! ebéd előtt!? - az az egy-egy gombóc fagylalt. 

A mi strandunk - Pázsit-tó, Surány

Immár 3 éve visszatérő vendégek vagyunk. Hogy miért? Kedvező ár: felnőtteknek 600Ft, gyerekeknek 6 év alatt ingyenes, kellemes feltételek: fás-árnyékos terület, homokos sekély part, megfelelő infrastruktúra (mosdók, öltözők, étkezési lehetőség) és nincs tömeg. Idén most először, de biztos, hogy nem utoljára, mentünk pancsolni a gyerekekkel.Amint megérkeztünk Lulu máris indult Apával úszni, Öcsi csak némi rábeszélést követően volt hajlandó átöltözni, de a vízzel elsőre nem kötött barátságot. Kismajomként csimpaszkodott belém és még a lábát sem volt hajlandó belógatni a vízbe, egy ideig még próbálkoztam vele, de nem akartam eröltetni, a homokozás mellett döntöttünk. Végül a játék hevében- ásás, vízhordás vödörrel - tett egy lépést előre az ismerkedés útján.
Alvás helyett
Dél körül sült hekk, krumpli, kovi ubi került az asztalunkra, az asztalunk alá meg egy-két kiscica, akiket ebéd után hangos kurjongatások közepette simogatott a két manócska. Evés közben - az étterem teraszára - játszóházba invitáltak minket, Luca nagyon szeretett volna menni, kipróbáltuk. Amikor odaértünk a gyerekek épp egy labdát hullámoztattak egy ejőernyő segítségével. Lulu rögtön beálllt, nem kellett különösebben biztatni, Boldizsár visszahúzodott és nagyon bújt. Végül a kicsiscajt otthagytuk Apucival és elmentünk lepihenni; hamar követtek minket ők is. A szieszta nagyon rövidre sikeredett, alvás nem, csak kicsi pihi volt és már mehettünk is a vízbe. Ezúttal Boldizsár is nagyon eleven volt, ugrált, fröcskölt, futkározott, sarazott a tóban s bár lila volt a szája és vacogott, alig lehetett kiszedni. Hazamenetel előtt még egyszer fürödtünk, majd két kiázott, hulla fáradt vizicsibével útrakeltünk.
Alig kanyarodtunk rá a főútra máris édesdeden aludt mindkét csemeténk.

2012. július 24., kedd

Unokatesók

Igaz még csak ismerkednek egymással, de a fürdés már közös.