Márton nap

Az együtt készített sk lámoásokkal

Márton ajándékával

Úton csokimániába

Napsütéses őszi reggel úton a Kultea Csokimánia programjára lencsevégre kaptam a kis huligánokat.

 

A programon Ágival vettek részt a gyerekek és nagyon élvezték. Kekszet kalapáltak, ostyát vágtak, csokikrémet készítettek, golyóztak és végül a saját készítésű díszdobozaikba csomagolták a finomságaikat.

Tököltünk

Belezünk

Töklámpás - világosban

Sütőtökös muffin

Töklámpás - szürkületben

Töklámpás - sötétben

Denevérek

Itt van az ősz, itt van újra

A legjobb dolog az őszben



Little Melbourne és chai latte

Bobó úszni tanul

Bobó és Iza (Öcsi kis szerelme) szeptembertől heti egy alkalommal úszni tanulnak a V8-ban Anikó néninél. Az első alkalommal én is elkísértem.

(Azóta, ami nekünk hatalmas segítség, Iza anyukája hordja őket az usziba.) Nagyon élvezte az edzést, gond nélkül bement a vízba és figyelmesen végezte a gyakorlatokat. Miután kijött a medencéből első kérdése az volt, hogy "Ugye holnap is jövünk?".

Barátnők

Körte szüret

Ősszel bizony érdemes kilátogatni a telekre, mert mindig akad valami finomság. Ezúttal körtét szedtünk. szőlőt szüreteltünk, mogyit gyűjtöttünk és megettük a maardék pár szem szedret is.

Bobo 5 éves - Minion party

A mi kis óriásunk 5 éves lett. Imádja a vizet, szeret labdázni, órákat legózik akár egyedül is, ügyesen rajzol és szépen énekel, de csak titokban. Vidám, kiegyensúlyozott gyerek, aki imádja a testvérét és szívesen utánozza is őt. A szülinapjára, pontosabban a bulijára már nagyon készült; előre örült a sok ajándéknak.A családi köszöntés eléggé kutyafuttában történt, mert másodika hétköznapra esett és pont aznap volt Lulu első szülőije is, így jó későn értem haza. Persze a mézeskalács tortát (Bobó azt rendelt) már előre elkészítettem és az ajándékokat is becsomagoltuk.

Luca saját készítésű szinezővel és mérőszalaggal lepte meg, mi walkie-talkie-val, kincses dobozzal és hozzá lakattal készültünk. Nagy sikere volt mindennek.

A bulit szombatra szerveztük, a mieinkkel együtt összesen 13 gyerekre számítottunk.Idén a kajára kevesebb hangsúlyt helyeztem, saját készítésű Minion marcipános epres csokitortával és bolti pogácsával, mini pizzával készültem.

 

A játékokra fókuszáltam és mondhatom igazán megérte. Volt hátratett kézzel gumikukac evés, óriás szívószállal befőttesüvegből szörpivás, Minion labirintus és puzzle, célbadobás (Minion konzervdobozokra), vizibombázás és kincskeresés. Minden játékforduló után Minion bankókat osztogattam, ezzel is motiváltam a gyerekeket a játékra.

 

 

 

(A kincskeresés során minden gyereknek a saját jelével megfestett kavicsot kellett megtalálnia, amiket egy-egy kinőtt gyerekzokniban rejtettünk el.) Búcsúzóul még az összes kis lurkó kapott egy Minion pez cukrot, mondanom se kell, hogy a legnagyobb sikere ennek volt. :)

 

Irány az iskola - első nap

 

 

Luca iskolába megy

A kicsilány természetesen vegyes érzelmekkel teli várta az iskolát. Egyik pillanatban félt és visszavágyott a már ismert, biztonságot nyújtó óvodába és szeretett ovónéniei és ovistársai közé, másik pillantaban pedig izgatottan várta az új iskolát, a tanító néniket és örült annak, hogy új barátokat szerezhet és megtanulhat írni, olvasni, számolni. A nyár során többször beszélgettünk az iskoláról, újraolvastuk az iskolás meséket (Finy Petra:Iskolások kézikönyve, Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok), megvettük az iskolatáskát, tornazsákot, beszereztük a szükséges írószereket és egyéb eszközöket, ezzel is próbáltunk együtt hangolódni. A nyár végén aztán levél érkezett Ildikó nénitől, melyben arra kérte Lucát, hogy rajzolja le egyik nyári emlékét és küldje is el neki, hogy a többiek képeivel együtt kitehesse majd az övét is az osztályterembe. Lulu nagyon örült a levélnek és lelkesen elkészítette a képet, amit másnap postára is adtunk.

Augusztus utolsó vasárnapjára a tanár nénik (családos) ismerekedést szerveztek Szentendrére a Postás Strandra. Luca nagyon örült rég nem látott kis barátainak, felszabadultan futott velük játszani.

 

Az egymásra hangolódást követően Ildikó néni és Cili néni összehívta a gyerekeket és közösen gitár kíséret mellett énekeltek, meghallgattak egy mesét, majd papírhajót úsztattak a Dunán. Ezt követően még volt lehetőség magukban pacsálni, sarazni.

 

Másnap délután szépen felöltözve együtt mentünk az iskolai évnyitóra.

 

Lulu kicsit megszeppenve lépett be az ideiglenes osztálytermükbe, de miután letelepedett Kende mellé a padba, majd Szonja is megérkezett, teljesen feloldódott. Az ünnepség alatt be sem állt a szája.

 

Lutzmannsburg, Family Park

Szerencsére Gabesznak a nyáron már nem kellett utaznia, így augusztus végén még egy extra hetet (5 napot) tölthettünk együtt. Az elmúlt évek tapasztalata szerint ilyenkor már gyakran esett, hűvösebb volt, ezért olyan helyet választottunk, ahol az időjárástól függetlenül lehetett fürdeni és egyéb programokat is kínált. Lutzmannsburg (Locsmánd) szállodái pont megfeleltek az elvárásainknak. Az egyik hotelben, amit közvetlen fűtött alagút kötött össze a fürdővel, lefoglaltunk egy családi szobát all inclusive elátással, amivel a négyszeri étkezésen felül és egész napos ital ellátáson túl, még ingyenes fürdőbelépő, bicikli és görkori bérlés, napközben bowling is járt, sőt a gyerekeknek minden nap 4 órától animátorok biztosítottak programot a játszóházban.

(Részemről a játszóház elhelyezéséért plusz pont jár a szállodának, ugyanis az étteremnek két szárnya volt, ebből az egyikben a gyerekes családoknak voltak az asztalaik és a játszóház ebből a helységből nyílt. Ha gyerekek befejelzték a vacsorát rögtön elmehettek játszani, mi meg kettesben tülthettünk egy kis időt.)

 

Az utolsó nap időben kijelentkeztünk a szállodából és átmentünk a "szomszédos" Family Park-ba. A parkban nagyon sokan voltak, a játékokhoz sorba kellett állni, de ezzel együtt is nagyon élveztük. Abszolut családi favorit a krokodilos "csúszda", az óriás csúszda, a polip és a sárkány barlang. Bobó top listáját ellenben a hullámvasút vezeti. (Mi lányok gyomorilag csak 1 kört bírtunk, Gabesz további 2-3 körig még kitartott Öcsivel.)

 

Uncsistesók

Lulu biztos kiakadna a címen. Többször szóvá tette, hogy miért hívom Évit és Jimmyt uncsitesóknak, amikor ők nem is unalmasak. :)

Az idén végre sikerült hosszabb időt együtt töltenie a gyerekeknek. Amíg Luca táborozott Bobó a teljes Salgado famíliával együtt Maminál nyaralt. Jimmy és Évi hamar maguk közé fogadták Öcsit. Napközben együtt játszottak, este meg hármasban aludtak a kis franciaágyban. Ezt követően nálunk vendégeskedtek az uncsitesók, akik kiélvezték a telepi élet előnyeit.Kedvükre játszhattak a kertben és az utcán, megtanultak biciklizni és még a Hol nem volt park-ba is ellátogattunk.

 

 

 

 

Egyik este Jimmy vezetésével a gyerekek salsa vacsorát készítettek Nekünk, amihez előzetesen Gabesz segítségével ők maguk is vásároltak be.

 

A Tiszánál

Hosszas keresgélés után Tiszaörvényesen találtam egy éppen nekünk való helyet. Egy méretes telken állt a kicsi korszerűsített nyaraló és egy 1,5 m mélységű 6mx3m-es medence és mindehez tartozott egy stég. Annyira rabul ejtett minket a nyugalom és a helyszín adta lehetőségek (horgászat, úszás, grillezés), hogy alig mozdoltunk ki a mi kis rejtekünkről.

Természetesen nem hagytuk ki az Ökocentrumot Poroszlón. Szerencsére még épp elkaptuk a vidra etetés végét. Bejártuk az akváriumot, megetettük a szarvasokat, tutajoztunk a "tavon", hűsöltünk a pelikánok előtti párakapunál, megcsodáltuk a hatalmas teknősöket és a tűző napon végigcaplattunk még a háziállatoknál.

 

Lenyűgöző élmény volt a motorcsónakozás, amely során idegenvezetőnk rejtett részekre vitt el minket és módunk volt megcsodálni a Tisza-tó változatos madárvilágát.Láttunk gémeket, kócsagot, bakcsót, sólymot, kárókatonákat és jégmadarat, megkóstoltuk a sulyom gubólyát (olyan az íze, mint a gesztenyének), a tündérrózsák mellett megismertük a békatutajt és a békaszőlőt.

 

Kisebb kirándulást tettünk az Ártéri Sétaúton és az Örvényi Pákász tanösvényen, mely számos kalandot is tartogatott számunkra. Csónakkal átkeltünk a Göbén és hétmérföldes csizmánkban bejártuk a mocsaras vidéket. Legalábbis addig, amíg bírtuk, mert az előzetesen magunkra fújt szúnyogriasztó nem igazán tartotta féken a vérszívó fenevadakat, ezért meghátrálni kényszerültünk.

 

 

A legnagyobb élményt mégis a horgászat jelentette. Indulás előtt még gyorsan elintézte mindkét gyereknek apa a horgász engedélyt és vettünk két first kit-et. A botokat már első nap belógattuk és attól kezdve minden este ez lett apa külön programja a gyerekekkel. A kezdők szerencséjének vagy a bő halállománynak volt-e köszönhető azt nem tudom, de esténként biztosan akadt egy-két kisebb hal a horgunkra. Többször fogtunk harcsát, idővel megtanultuk, hogy bizony eléggé szúrnak és utolsó este egy kis keszeg is horogra került, amit grillezve Luca lelkesen el is fogyasztott.

 

 

Hazafelé még a nyíregyházi állatkertbe is ellátogattunk, ahol többek között megnéztük a fókabébit és az elefánt borjút is.