2010. december 2., csütörtök

Egy kis statisztika - Bobesz 3 hónapos

6110 gramm és 63 cm a mi kicsi pasink. A pocakja fájdogál még, tovabbra is, szelcso segitsegevel kakil, vannak könnyebb és nehezebb, sírósabb napjaink. Az alvást nem viszi túlzásba, ébren nagyokat kurjongat és örömmel fedezi fel az őt körülvevő világot. Újabban nyálzik egy kicsit, de a dokinéni szerint ez még nem a foga.

Meghitt pillanat

Luca beszéd - a Mikulás

Napok óta téma nálunk a Mikulás, folyamatosan ismerkedünk vele. Énekeljük a Hull a pelyhes-t, tisztáztuk, hogy a Télapó és a Mikulás ugyanaz a piros ruhás, szakállas bácsi és a jó gyerekeknek ajándékot rejt majd a csizmájába. A levelet is megírtuk neki, Luca gombócot, mesekönyvet, almát és diót, sok diót kért.
Mindezek hatására ma az alábbiakkal rukkolt elő:
"Apuci hol dolgozik? ... A Mikulás hol dolgozik?"

A 2. zsákocska is kinyílt

Kukucs


Szia Mézi!
(Anya varrta hűtőmágnes)

Hű, de klassz!

Lelepleztem a Mikulás fáradt kis segédjét :)

2010. december 1., szerda

Advent

A kicsi lányunkra való tekintettel, idén már Adventi naptárral is készültünk. Ráadásul, rögtön kettővel, az egyik - zsebes-hóemberes - Mami ajándéka, a másik - csizmás kis zsákok - pedig Ági és Anya keze munkáját dícsérik. Nem is tudom mi volt nagyobb munka, elkészíteni a naptárat, vagy kitalálni a 2x24 kis ajándékot. A csomagokba végül müzliszelet, gyurma, lufi, hajcsatt, kicsi füzet, kiszúró forma, aszalt gyümölcs, dió ... kerültek.


Reggel viszonylag korán keltünk, a lépcsőkorlátra felkötött kis piros csomagok azonban rögtön felkeltették Luca érdelődését. "Mit kaptam? Mit kapott Luca baba?" No nem mintha nem lennének ezek is állandóan viszzatérő kérdések a Kitől kaptam? mellett. Az első zsákot reggel Ági segítségével nyitotta ki, egy kicsi szívószálas üdítőt talált benne, amit, némi rábeszélés után, mármint, hogy ne most rögtön a reggeli utén igya meg, magunkkal is vittünk a doktor nénihez. (Lucát influenza elleni oltattuk, Bobesz meg a 3 hónapos kötlezőt és az első rotát kapta meg.) A hóemberes naptárat Apa csak este szögelte fel a falra. Ennek két oka volt, az egyik, hogy hadd lássa Gabesz is Lulu meglepett kis pofiját (hiszen ő már reggel dolgozott), a másik, hogy a naptárba vízszinező tablettákat rejtettünk, így a frissen szerzett ajándék rögtön landolhatott is az esti fürdővízben. (Ma kék napunk volt. Köszönet ezúton is Ritának és Gabesznak az ötletért és a próbaadagért.)


Szívvel lélekkel

Újabban már egyedül be se tehetem a lábam a konyhába, a kis kuktám továbbra is imád sütni-főzni. Legutóbb Kempi születésnapjára és Nagyi névnapjára készültünk egy kis finomsággal.