2010. május 28., péntek

Alkotások

Luca -mióta kapott 3 ceruzát- rajzol, így ideje volt elővenni a Mamitól kapott fürdős zsírkréta-készletet...



Esti kakaó

2010. május 27., csütörtök

2010. május 26., szerda

Pünkösdölő

Pünkösdre valaki ideiglenesen elzárta az égi csapokat, így mi kihasználtuk ezt a nagyszerű lehetőséget és elkirándultunk a szentendrei Skanzenba. Kis családunk 1/3-a már volt itt, de a többségnek -akit Luca és én képviselt- minden új volt.
Reggeli után Lucával kimentünk az autó szobájába és felébresztettük, majd nekiindultunk meghódítani a hagyományokat. Az időben érkezésnek meglett az az eredménye hogy a kisvasúton nem volt tömeg, amikor pedig felszálltunk még a helyek közül is válogathattunk. Pár perces vonatozás után -sajnos az esőzések miatt módosított útvonalon járt a szerelvény- Harangláb megállótol felfedezőútra indultunk.





Egy pajtában kis játszóház, gyermekrajz kiállítással füszerezve ami nagyon hangulatos volt, felnőttkánt is élveztem.





Útban a kocsiszín felé egy kihelyezett méhészbe botlottunk, ahol Lulu rávetette magát a dekorációra és elveit meghazudtolva puszikkal árasztotta el. Itt megcsodáltunk még egy plexilapok közé suvasztott kaptárt, a méhész pedig lelkesen mutogatta melyek a dolgozók.







A kocsiszínben meglepő módon egy kocsi volt, nem terveztünk sok időt itt tölteni de Lucának ez is újdonság volt, a bakról átmészott az utasoknak fenntartott részre és élvezte hogy valószínű elődeink apróbb termetének köszönhetően alacsonyabbra épített ülőkékre minden erőfeszítés nélkül fel tud mászni.



Innen a fákra akasztott kerámiafejű madarakkal lehetett elcsalni, aztán elindultunk egy hang irányába ahol autentikus vásári hangulatot varázsoltak a szervezők. Lovak, rackák, szekerek, bácsi subában vörös fejjel izzadt a 30 fokban (lehet a pálinka is szerepet játszott?), körhinta meg sok egyéb látnivaló. Egy kis körhintázás után Lulu az asztalon ülve megevett pár gerezd almát, majd átvonultunk a pékésgbe ahol pár pogácsa, sajtosrúd, túróstáska és egy szerelmeslevél bánta odaérkezésünket. Ezzel letudtuk az ebédet, és míg Lulu a hátamon aludt felfedeztük a környéket és meglerestük az állatokat hogy mér felkészült szülőként mutogathassuk tovább a látnivalókat.





Mindössze 1 óránk volt erre, aztán ébredés után Luca felfedezte, hogy a fűben nagyon jó szaladni. Azóra már tudja hogy konyhában, kertben, szobában és utcán is jó, de szerintem még álméban is fut mert kiizzadva ébred azóta. Visszatérve a Skanzenra, délutén az állatoké volt a főszerep. Előbb egy nagy fekete lovat ült meg szőrén a leányzó, aztán sokáig élvezte hogy egy szamár és egy akolnyi racka a kezéből eszik.







Ebből csak egy kukoricacsutka megszerzésével tudtuk kizökkenteni, és átmentünk a mesemondó bácsihoz. Valójában kürtőskalácsot akartunk venni, de valami megfogta Lucát, és ámulva figyelte ahogy egy bajszos bácsi elmeséli hogyan lesz valaki dudás. A vásárlás meghiúsult, mert tömeg csak ott volt ahol pénzt lehetett költeni, ezért a játszótér beiktatásával elindultunk hazafele.







Itthon kis pihenés nekünk, aztán a vacsoráig hátralévő időt a változatosság kedvéért a közeli játszón töltöttük.
Este egy szélvihar kíséretében érkezett zivatarral búcsúztattuk a 3 napos hétvégét...

2010. május 24., hétfő