2013. október 23., szerda

Budakeszi Vadaspark

Lulu ovistársáékkal terveztünk kimozdulni, de a hatalmas tömeg miatt a "későn" jövőknek már nem jutott hely, visszafordították őket. A kicsilány kicsit szomorkodott, de leginkább azon gondolkodott, vajon Regina sír-e és hogyan viseli a programváltozást. Vígaszajándékként egész nap makkot gyűjtött neki és megkérte Apucit, hogy nyomtassa ki a kis kedvenceiről készült fényképeket. (Érzékenysége, gondoskodása mindig elvarázsol.)

 
Jelentem minden állat jelen volt a megszokott helyén. A gyerekek idei kedvencei a mosómacik, a mókus, a süni, a szarvasok, a bölények és a vadmalacok, kecskék lettek. Boldizsár nem merészkedett túl közel az állatokhoz, tisztes távolságból, lelkesen figyelte őket; volt, amelyiktől kimondottan meg ijedt. Luca bátran odament a kerítés mellé, sőt a szravasokat a helyben gyűjtött makkal meg is etette.
 
 
A gyaloglást egész jól bírták, Öcsi még azért itt-ott cipeltette magát, de idén már a kilátóba is feljutottunk.

 
Utunkhoz energiát a gyerekekkel közösen sütött almás muffin és az általunk szüretelt alma adott.

 

Tökölődtünk

Mielőtt kivettem volna a családtól jól megérdemelt szabadságomat még elkészítettük az első tökfejeket. Miután megskalpoltam a fejeket - Bobó a "büdös" tök szag miatt majdnem megfutamodott - mindketten nagy műgonddal vájták ki a tökök belsejét. Ezt követően Luca mégsem akart lámpást, ezért csak tollal rajzolta meg a fejet. Öcsi pedig két fogú mosolygós tökfejet rendelt. A végeredmény nagyon mutatós lett, sajnos nem készült róla fotó és utólag sem tudom már pótolni, mert megette a penészgomba.


Szerencsére vannak még tökeink. :)