2010. augusztus 6., péntek

Anyuci

Tegnap végre először hallhattam, hogy Andi és Anyci és maci :D

Ma nehezen ment a déltutani elalvás, ugyanis Lulu ahelyett, hogy szépen elaludt volna, hangosan, majd másfél órán keresztül gyakorolta az elsajátított szavakat.

Az a bizonyos hupikék vattacukor


2010. augusztus 4., szerda

Horány

Már tavaly elhatároztuk, hogy idén is jövünk, sőt, ha lehet, hosszabb időre kiköltözünk az erdei kis házikóba. Már tavasszal lefixáltuk a 3 hetet Ilkával, de sajnos elsősorban az időjárás miatt, csak múlt csütörtök este vettük birtokba a nyári lakunkat. Jómagam az egész napos pakolás következtében kimerültem és feszült voltam az új körülményektől és attól, hogy felpörgött kicsi lányunkat (aki kicsi, szoknyás erdei tündérként mezítláb futkározott) csak nagy nehezen sikerült elaltatni. Szerencsére másnapra kitisztultak a felhők és míg Gabesz dolgozott mi teljesen berendezkedtünk a házban és beilleszkedtünk a telep életébe.

A kedvenc játékomnak hódolok.

Felfedeztük motorral a játszóteret, ahol Lulu azonnal bevetette magát a homokozóba, majd egy teljesen leamortizált (egyik keze és lába is hiányzott) babát tologatott egy játék babakocsiban, megismerkedett és libikókázott a vele majdnem egykorú Tamással, megcsodálta Fábi "makijárását", végül megnézte a táborozó karatesok edzését, akiktől elsajátított néhány rúgást és ütést, amit azóta is édesen gyakorol mindenütt. (Legutóbb Apának adott leckéket a Dunaparton.)

Nini! Ennek meg hol a vége?

A szombat délelőttöt (du-n Szentendrén jártunk) a part felfedézésével töltöttük, Apa most is remek homokozópajtásnak bizonyult, még medencét is épített Lulunak. És ugyan hosszú ujjú pólóban és nadrágban indultunk a Dunához, először lekerült a meleg cucc, majd a popón homokos, vizes body is. Törpi így rövid időn belül pelenkásan, majd a későbbiekben meztelenül élvezte a hideg vizet és a simogató, meleg napsugarakat. Hazafele a halasnál meg is ebédeltünk, Lulu jóízűen bevágott egy fél hekket és falatozott hozzá némi kenyeret és kovászos uborkát is. Ja és mindezt felöltözve, pelenka nélkül tette. Kicsit izgultam, de megúsztuk baleset nélkül.

Szeretünk Anyu.

Vasánap, immár felkészülten - váltóruha, tiszta pelenka, szemeteszsák - indultunk a partra. Apa szemügyre vette a helyi piacot és amíg mi mezítláb - hacsak nincs nagyon hideg vagy derékig érő sár Lulura nem lehet se szandit, se cipőt ráadni - babatempóban sétáltunk, Ő meglepte Manót egy hupikék vattacukorral. (Sajnos a készítő kezdő volt, így a vattacukor messze nem hozta a megszokott formáját.) A délelőtti locs-pocsolást rendhagyó hideg ebéd, majd alvás követte. Délután Nagyi és Kempi is meglátogatott minket, lecsábítottuk őket is a partra és egy darabig hősiesen állták a napot és a sarat. :)

Tipitopi Apával a vízben.

Este végre megérkezett Berci is, a játszón meg bébipartyt tartottak a telepi kislányok. Lulu örömmel vette a meghívást, elsőként érkezett és rögtön lecsapott a "büféasztalra", evett egy falat vajas kenyeret és vizet is ivott hozzá. Mozgalmas hétvégénk volt. :D

A nektarint mostanában csakis egészben szeretem.

Azóta is vízpartozunk és játszózunk, miközben egyre több gyerekkel ismerkedünk meg és felfedezzük a telep rejtekhelyeit. Lessük a mókusokat a reggeli mellől, motorral visszük ki a szemetet, kismacskát és bicikliző Bercit kergetünk, rengeteg gyümlcsöt eszünk, esőben Fábival és Bercivel dagonyázunk a kerti csapnál ... éljük boldog életünk.

Vasárnapi tortilla reggeli. (Köszi Ildi.)


Szentendrei családi találkozó

Múlt szombaton szokásunktól eltérően nem piacozni, hanem családi találkozóra mentünk Szentendrére.
Apa igazi mókamester tud lenni :D

Liviéket (Livi, Jason, Shelby, Anthony) rábeszéltük, hogy a fővárosi forgatag helyett inkább itt hozzuk össze a randit, ahol nagyot sétálhatunk a macskaköves utcákon és a Dunaparton, miközben betérünk egy isteni fagyira és elfogyasztjuk a "kötelező" lángost.

Anyukák "szolgálatban". (Vizet hordó nők.)

Lulu hihetetlen aktív volt, leginkább a saját lábán akart közlekedni, ami nagyban meghatározta a tempónkat. Egy időre el is váltunk a többiektől, amíg ők Gabesz vezetésével megnézéték a Mikroart Kiállítást, mi ketten Manócskával betértünk egy könyvesboltba (Sikerült beszereznem az új Anna Gavalda könyvet.), majd megnéztük a csodabohócot, aki lufiból kutyát készített Lucának (ingyen, ajándékba).

Lángosoztunk.

A gyerekekkel, akiket most látott éltében először, csak nagyon lassan vette fel a kapcsolatot, a nap végén persze már bújocskázott Anthyvel és kezelte Shelby jegyeit a HÉV-en, sőt búcsúzóul mindenkinek adott puszit. (Amíg Apa kocsival hazament összepakolni néhány dolgot, mi a többiekkel héveztünk hazáig.)

Anya nosztalgiázott egy kicsit a hévezés után. :)
Apa meg szívbajt kapott, amikor meglátta. ;)

2010. augusztus 2., hétfő

Nyelvlecke kezdőknek

Lulu már jó ideje beszélget babanyelven, de mostanában napról napra nő az aktív szókincse.
A nagy kedvencek:
- Apa-Apu-Apuci-Apucika
- vau-vau
- háp-háp
- tes (tessék)
- nem-nem-nem
- igen
- ühüm (igen)
- Kem (Kempi, a nagyapja)
- mál (málna)
- puszi
- Gábor (Apuci)
- kaka (kaki, kakaó)
- Berc (Berci, Ilkáék nagyobbik fia)

Balatonfüredi nyaralás (20100712-19)

Idén ismét a Balcsi északi partját választottuk és most is barátokkal (Györgyi, Tola, Peti, Andris) nyaraltunk. A ház - leszámítva a légkondi hiányát - megfelelt az igényeinknek, még az sem okozott gondot, hogy Luluval közös szobánk volt. Az utazóágyat otthon hagytuk, Manó külön franciaágyat kapott :) (Igazság szerint az egész szobánkat beterítette a két nagy kihajthatós franciaágy, így nem fenyegetett az a veszély, hogy Luca bárhol legurulhatna.)

Györgyi három kicsi fia :D

A délelőttöket ált. a ház kertjében töltöttük, ahol kedvükre pacsálhattak a csemeték a felfújt medencében (Milyen jó is hogy elvittük magunkkal!) vagy a kerti csapnál, locsolhatták a növényeket és még kerti hinta is akadt. A délutáni alvás után egyenest a strandra mentünk.

Szieszta Apával.

Nekünk nagyon bevált a Kisfaludy strand a viszonylag olcsó belépőjével, az ingyenes parkolójával és a nagy térrel. Ugyan két játszótér is volt, de mi a part menti vizes homokozóban játszottunk, ha épp nem a Balcsiban lubickoltunk. (Apa verhetetlen homokvár építésben, igazi kis játszótársa ilyenkor Manónak.)

Megálltunk Apával meghallgatni az utcai zenészeket.

Luca lassan barátkozott csak meg a vízzel; először be se tudtuk csábítani, másodjára Anyába csimpaszkodva teki uszógumival karöltve Apa hatalmas meglepetésére - épp úszni ment - sikerült csobbannunk. Törpi vidáman lubickolt, fülig érő szájjal taposta a vizet és kergette a teki farkát. A nyaralásunk végére odáig jutottunk, hogy már Ő szólt, hogy be akar menni fürdeni. Nagy-nagy örömünkre igazi kis vizicsibe lett :D

Nahát! Ők sem tudnak várni a finom falatokra.

Ellátogattunk a Veszprémi Állatkertbe is. Rögtön a pénztárnál megvettük a zoo-csemegét, amivel Apa és Lulu lelkesen etette az állatokat. (A legnagyobb sikere a tengerimalacoknál volt.) A makik persze a mi csemegénket nézték ki maguknak, így nekik almát adott Luca baba.

Ez igazából hattyúkaja, de nagyon megéheztem.

Természetesen a sétányon is jártunk több alkalommal, (babakocsival és motorral) etettünk hattyúkat és kacsát, fagyiztunk és mindhárman hüsítettük magunkat a szökőkút vizében.

Anyu megtanította messzire eldobni a kenyérfalatokat.

Igazi családi nyaralás volt ez az egy hét.

Micsoda locs-pocs :)


2010. augusztus 1., vasárnap

Anya kakaós palacsintát sütött

Apa már régen megtanította hogyan kell kinyalni a tányért.