2013. február 17., vasárnap

Nagycsaládi kiruccanás

2007 óta a családunk apraja-nagyja felkerekedik januárban vagy februárban, hogy együtt töltsön valahol egy hosszú hétvégét. Idén Egerszalókra (Gerendás Vendégház) utaztunk, hogy egy teljes napon át élvezhessük a helyi fürdőt és másnap meglátogathassuk és megsimogathassuk a gyöngyösi magánállatkert nemrégiben született oroszlánkölykeit.
A szállással ugyan akadt egy kis problémánk, a régi parasztház részben nem volt fűtés, így a nagy házba kellett összehúzódnunk, de így is elfértünk. 
A fürdőt nagyon élveztük, bár az időnk 90%-át mi az elefántos csúszdánál a babamedencében töltöttük. Bobó dél körül "jelezte", hogy neki ennyi bizony elég volt, elfáradt és haza akar menni. Szerencsénkre befutott Kempi és mivel az ő  autójába volt egy gyerekülés, csak Gabesz és Öcsi mentek vissza a szállásra, Lucával mi még maradhattunk. A kicsilány nagyon élvezte a vizet, a karúszóval remekül ment neki a kutyaúszás és néhány alkalommal önként beledugta a fejét a vízbe. Pihenésképpen megnéztük a "játszóházat", ami tulajdonképpen egy szőnyeggel borított, néhány kiszuperált játékkal felszerelt helységet takar. Lucát persze ez nem zavarta, labdáztunk, óvodásat játszottunk, szülinapot ünnepeltünk ... Bár több alkalommal úgy tűnt, hogy majd elnyomja a fáradtság, hazafelé, némi energiát merítve a Hello Kittys joghurtitalból, még ahhoz is volt kedve, hogy Kempivel, Esztivel és Petrával felsétáljunk a sósziklákhoz.Mindkét csöppség vidám és felszabadult volt. 
Nem okozott nekik különösebb gondot, ha mi épp nem voltunk szem előtt. Luca a lányokkal, közülük is leginkább Annával játszott, Boldizsár mindenkivel jól elvolt, de leginkább Tomi társaságát kereste.
Az állatkerti kiruccanás jól sikerült. Amíg a többiek a nagyokkal sorban álltak az oroszlánkölykökhöz, mi a kicsikkel megetettük a nyuszikat és megnéztük a többi állatot. Három oroszlánkölyök van, szegények gyakorlatilag egész nap külön vannak az anyjuktól, hogy a látogatók kényükre kedvükre simogathassák őket. 
Lulu bátran megsimogatta az ápoló ölében heverésző kölyköt, Boldizsár nem nagyon akart hozzányúlni, épp, hogy csak megérintette a hasát és a farkát; bezzeg az én kezem még az oroszlán szájába is bekerült, egyszer játék közben megharapta, másszor meg szopizta az ujjamat. Gabesz szerint feltétlen be kell egyet szereznünk itthonra, Banán mellé.