2013. február 17., vasárnap

Nagycsaládi kiruccanás

2007 óta a családunk apraja-nagyja felkerekedik januárban vagy februárban, hogy együtt töltsön valahol egy hosszú hétvégét. Idén Egerszalókra (Gerendás Vendégház) utaztunk, hogy egy teljes napon át élvezhessük a helyi fürdőt és másnap meglátogathassuk és megsimogathassuk a gyöngyösi magánállatkert nemrégiben született oroszlánkölykeit.
A szállással ugyan akadt egy kis problémánk, a régi parasztház részben nem volt fűtés, így a nagy házba kellett összehúzódnunk, de így is elfértünk. 
A fürdőt nagyon élveztük, bár az időnk 90%-át mi az elefántos csúszdánál a babamedencében töltöttük. Bobó dél körül "jelezte", hogy neki ennyi bizony elég volt, elfáradt és haza akar menni. Szerencsénkre befutott Kempi és mivel az ő  autójába volt egy gyerekülés, csak Gabesz és Öcsi mentek vissza a szállásra, Lucával mi még maradhattunk. A kicsilány nagyon élvezte a vizet, a karúszóval remekül ment neki a kutyaúszás és néhány alkalommal önként beledugta a fejét a vízbe. Pihenésképpen megnéztük a "játszóházat", ami tulajdonképpen egy szőnyeggel borított, néhány kiszuperált játékkal felszerelt helységet takar. Lucát persze ez nem zavarta, labdáztunk, óvodásat játszottunk, szülinapot ünnepeltünk ... Bár több alkalommal úgy tűnt, hogy majd elnyomja a fáradtság, hazafelé, némi energiát merítve a Hello Kittys joghurtitalból, még ahhoz is volt kedve, hogy Kempivel, Esztivel és Petrával felsétáljunk a sósziklákhoz.Mindkét csöppség vidám és felszabadult volt. 
Nem okozott nekik különösebb gondot, ha mi épp nem voltunk szem előtt. Luca a lányokkal, közülük is leginkább Annával játszott, Boldizsár mindenkivel jól elvolt, de leginkább Tomi társaságát kereste.
Az állatkerti kiruccanás jól sikerült. Amíg a többiek a nagyokkal sorban álltak az oroszlánkölykökhöz, mi a kicsikkel megetettük a nyuszikat és megnéztük a többi állatot. Három oroszlánkölyök van, szegények gyakorlatilag egész nap külön vannak az anyjuktól, hogy a látogatók kényükre kedvükre simogathassák őket. 
Lulu bátran megsimogatta az ápoló ölében heverésző kölyköt, Boldizsár nem nagyon akart hozzányúlni, épp, hogy csak megérintette a hasát és a farkát; bezzeg az én kezem még az oroszlán szájába is bekerült, egyszer játék közben megharapta, másszor meg szopizta az ujjamat. Gabesz szerint feltétlen be kell egyet szereznünk itthonra, Banán mellé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése