2009. június 17., szerda

Az MTI jelenti

A mai nap egy sikertörténettel indult. Thész Luca Rozália ma reggel hosszas gyakorlást követően 5.45-kor a hasáról a hátára fordult. Édesanyjának fülig érő szájjal hozta a tudtára, hogy remekelt. 14.10-kor a bemelegítést követően a gyakorlatot anyukája szeme láttára megismételte.

A mi babakocsink

Azért valamire mégiscsak jó a babakocsink :) Luca állandó helyjegyet váltott, hogy abból figyelhesse a mozgó leveket.

Budapest, Budapest, de csodás

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer szoktalan lesz a metrón vagy a földalattin utaznom. Közel 5 hónap kihagyás után múlt hétfőn először vettem rá magam, hogy nyakamba vegyem Lucával a várost. (Mindezt egy nagyon nemes ügy érdekében tettem, beszálltam az idei Nemzeközi Babahordozó Hét szervezőinek csapatába és most már igazán ideje volt személyesen is bemutatkoznunk.) Én bizony elszoktam a sok embertől, a tömegtől, a városi nyüzsitől, kellett egy kis idő mire újra otthonosan éreztem magam. :D Luca nagyon jól viselte az utazást, aludt vagy nézelődött. Hazafele lett csak egy kicsit nyügis, túl sok élmény érte egyszerre. Ezek után tegnap mondhatni már rutinosan mozogtunk, a Mei Tai-ban békésen alvó Lucával elmentünk meglátogatni a nagyit.