Végre süt a Nap

Szerencsére már tegnap elkészítettük a burgonyalevest Luluval, így ma délelőtt csak a lasagnet kellett gyorsan összedobnunk, hogy mihamarabb kijuthassunk a szabadba és kiélvezhessük a napsütést. Először a bim-bam haranghoz indultunk, de Lulu alig pár méter után meggondolta magát és vissza kellett fordulnunk a játszóra. Még oda se értünk, amikor már labdázni akart a focipályán, majd amikor előkerült a labda ő már a boltba akart menni és ez így ment egy darabig. Végül kötöttük az ebet a karóhoz, hogy nem boltozunk ezért kitört a hiszti és hazafelé vettük az irányt. Persze néhány lépés után lehiggadt a kicsilány és ebéd előtt még elsétálhattunk a szomszédos "parkba".

Luca Bobozik

Megitatom a Bobokámat.

Anyu, ebben tényleg pocaktea van?

Igyál még, tuti használ ;)

Pelenkás hírek

1. Nem is olyan kicsi fiúnk ma kétszer is magától kakilt. Nagyon büszke volt magára Bobo és persze mi is rá. :D

2. Luca már egy ideje előre bejelenti, ha pisilnie vagy kakilnia kell. A bilit ugyan előszedtük, de nem szeretne ráülni, mi meg nem akarjuk eröltetni. Némi segítséggel ráérzett a napokban arra, hogy guggolva könnyeb "nyomizni" és újabban szereti egyedül végezni a dolgát. Olyannyira, hogy Gabeszt és engem is felszólit arra, hogy forduljunk el, vagy menjünk ki a szobából, de az is előfordul, hogy Ő bújik el vagy megy át egy másik helységbe. (Bezzeg engem még a mai napig is gyakran követ a wc-re és nem tudom kitessékelni.)

Sapkás divatbemutató

Anya nem tudta hová tüntem és miért akartam felhúzni a pulcsimat.
Mégse lehet sapkás divatbemutatót rendezni egy szál trikóban.

Így nézek ki, mint a doktornéni, a szemüvegem felett.

Mérges Mikulásmanó - ilyen vagyok, amikor nem tetszik valami.
És ez még csak a kezdet.

Délután újabb darabot mutattam be.
Ja, és ő Ági baba, kölcsönvette a sapimat és Andi ruhát varázsolt belőle neki.

Maminál jártunk Szekszárdon

Péntek délelőtt nekivágtunk a 2 órás útnak, egész jól vettük az akadályt. (Luca a non-stop szórakoztatás mellett csak a végére vesztette el a türelmét és Bobesz, bár már Pakson felébredt, mégis csak kb. 15km-rel a cél előtt rendelte el a kajaszünetet.)
Mami finom levessel várt minket, amit a kis ünnepelt kedvéért palacsintatorta követett. Lulu nagyon örült a meglepetésnek, az újragyulladó gyertyákat többször is elfújta, de a torta elfogyasztása most sem izgatta különösebben. Nem baj, több maradt Nekünk ;)

Kettő éves Manócska

Szombat délelőtt Mami felügyeletére bíztuk az alvó Boldizsárt, hogy mi hármasban sétálhassunk a napsütötte városban. Luca először a Prométheusz parkban a keselyűt (szobor), majd a szomszédos viárgboltban egy sündisznót (agyag dísz szőrös háttal, vagyis jó nagy giccs) simogatott meg, végül anya kedvéért betértünk a könyvesboltba is, ahonnan temészetesen nem jöhettünk ki üres kézzel. (Mostanában orvososdit játszunk, ezért esett a választásunk a Boribon beteg című könyvre. No meg azért is, mert ez a sorozat nagy kedvenc és ez még nem volt meg belőle.) A játszón is megálltunk egyet libikókázni, de a hideg és az éhség hamar hazakergetett minket.
Délután Juditékat látogattuk meg, ahol miközben Bobo gyorsan bemutatta milyen is az, ha fáj a fiatalúr hasa :( Lulu élvezte az állatseregletet. Megsimogatta a cicákat és Vicus deguját, majd felfedezte az emeleti szobákat és megnézte Eszti teknőcét is az akváriumban.

Micsoda szemek és fülek! :D

Vasárnap délelőtt gyorsan levegőztünk még egyet, mielőtt Tolával találkoztunk ill hazaindultunk volna. (Sajnos Györgyi és a fiúk, Peti és Andris, most is betegek voltak.) Szerencsére az indulást sikerült jól időzítenünk, így mindkét gyerek szinte végigaludta az utat és mi felnőttek figyelhettünk egymásra és az útra. Képzeljétek, láttunk egy nagy csapat őzet legelészni és számtalan szebbnél szebb sólymot, amint a vidéket kémlelték!

Szépszemű