2010. január 2., szombat

Felavattuk anya karácsonyi ajándékát

Ahogy közeledett a tél és egyre több ruha került ránk egyre nehezebb, körülményesebb és kényelmetelenebb lett a hordozás. (Lucának a hasa, nekem a hátam melegedett be, a hordozó pántja csúszkált a kabáton, a Manduca pántját nem tudtam használni az előre beállított pántokkal, stb.) Kutakodtam, olvasgattam a neten és a fórumon, végül arra jutott a családi kupaktanács, hogy karácsonyra igazán megérdemlek egy hordozós kabátot.
(Félreértések elkerülése véget a kabát nem alkalmas hordozásra, ellenben remek viselet, ha elöl, hátul vagy éppen csípőn hordoz az ember fia, akarom mondani lánya.) Sajnos a kiszemelt kabát itthon aranyárban van, már-már le kellett mondanom róla. De magyar ember ésszel él és kihasználja a lehetőségeket, ami jelen esetben azt jelentette, hogy a San Fransisco-ban az uncsitesóknál tanyázó karácsonyra hazaérkező Mamit kérjük fel futárnak, így megspóroljuk a postaköltség nagy részét és a vámot is. December 26-án éjjel mamival együtt a kabát is megérkezett :D Ma végre felavattuk az első idei szentendrei sétánk alkalmával. Nagyon kényelmes és meleg viselet, a le és felvétel egyedül elég bonyolult, ezért örültünk, amikor Apa kedvesen segédkezett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése