Luca rajzol

Dr. Bobó a konyhában

Apuci készítette - SK autók

SK kukacka

A szombat délelőttöt kettesben töltöttük Luluval. Amíg a fiúk elmentek a reptérre és megnézték a repülőgépparkot, mi ebédet főztünk (zöldbableves, mogyorós csirke), kézműveskedtünk (a kicsilány már csütörtökön bejelentette ez irányú igényét, így előre készültem) és kertészkedtünk.

elmerülve az alkotásban

most már Andi is festékes

Ez alkalommal tojástartóból készítettünk kukacot, Lulu festett,  ragasztott, majd befűzte a lyukba a zseníliadrótot. Az egész móka - a napsütés ellenére is a festék száradása volt a leghosszabb idő - talán 30 perc lehetett és az eredmény egy kedves, barátságos kukacka, aki mostanság az étkezőasztalunkon tanyázik és mindenbe belekóstol.

kukacka

SK süni

A neten böngészve találtam rá az alapötletre, sajnos a pontos forrásra nem emlékszem. Első lépésben kartonból kivágtam a sünit, majd sniccerrel háromszögeket vágtam bele, amiket a gyerekek kinyomtak az ujjukkal, majd meghajlították, ezek lettek a tüskéik. Második lépésben alma és körte formákat vágtam ki, amiket a gyerekek kifestettek a csodaceruzával (vízbe kell mártani és olyan mintha vízfesték lenne) és felszúrták a süni tüskéire.

Ovis családi nap

Szombaton az ovis alapítvány családi napot szervezett. A bejáratnál Magdi néni (titkárnő) és Kata néni (Luca dadusa) fogadott minket; náluk lehetett jegyet és napocskapénzt venni. (Ez utóbbival lehetett a büfében fizetni a szülők által sütött süteményekért, szörpért, stb.) Miután kifizettük a belépőt, kaptunk egy pecsétgyűjtő lapot, amire az ügyességi, játékos, kézműves feladatok sikeres teljesítése után kaptunk egy-két pecsétet az óvodai személyzettől. (Számomra nagyon pozitív meglepetés volt, hogy az óvónénik mellett a dadusok és a gyerekek kedvence Feri bácsi,karbantartó, is aktívan részt vettek a közös mókában.)

Szerencsére időben érkeztünk, így volt idő felfedezni az óvoda kertjének "tiltott" (a kiscsoportosok része egy külön elkerített terület a kertben, ezért ők a többi részre nem tudnak bemenni) zugait és nem kellett sorban állni az ugrálóvárnál sem. Néhány feladatot persze mi is kipróbáltunk.

talicskaverseny

mászóka - versenyen kívül

golfozás

sütiztünk is

A végén a szülők meglepetésére a kicsik tornáztak ("Előre jobb kezedet, utána rázzad ...), majd meglepetésként csoportonként kaptak egy-egy gázos lufit, amit közösen engedtek fel az égbe.

Óvatosan fogjátok!

felszállt a lufink

örömmámor

Egyedül a bölcsiben

Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogyan viseli Luca az óvodát, de arról még nem írtam, milyen is a bölcsis élet Luca nélkül. Tudtuk, hogy a változás Öcsit is érzékenyen fogja érinteni, ugyan a bölcsi nem változott, de szeptember óta heti 3 helyett heti 5 napban jár oda, ráadásul "egyedül", a nővére és közös kis barátjuk, Dani - aki Bobóhoz is közel áll - elballagott. Reggelente Apa szállítja autón az ifjúurat a Szederindába, ahol mindig örömmel fogadják. A reggeli búcsúzás hosszabbra nyúlt, bújik, nehezen válik el Gabesztól, sírás nem jellemző.

"Bobó egyre többet csacsog, nagyon sok mindent próbál megnevezni. ... Dani és Luca hiánya lassacskán megérett benne. Eleinte sokszor kereste őket, még a tányérjaikat is kiapkolta és kérte Dan-Dan üljön mellé. A mai napig neki tulajdonítja a szivecskét és Lucának madárkát. Mióta ők nincsenek a kiegyensúlyozottsága kissé visszaesett. Otthonához kötő tárgyait, de ruháit sem engedi el egy percre sem. Újabban táskástul megy ugrálni is. A felkínált tevékenységekben örömmel vesz részt ... A tornákon nem szeret részt venni, de az akadálypálya nagyon érdekli őt! ...

Lassan elengedi átmeneti tárgyait. Hozza-viszi, de játék közben sokszor megfeledkezik róluk pont úgy, mint Luca."

Délutánonként Lucával megyünk érte, rögtön felismer minket, ahogy odaállunk az ajtó elé, hogy becsöngessünk. Rohan hozzám és gyakran beinvitál, hogy nézzem meg mivel, mit játszott éppen. A kézműves alkotásaira nagyon büszke, a ruháit megismeri és egyre ügyesebben öltözik egyedül. Imádja, ha a biciklivel érkezem, mert ilyenkor hazafele Ő ülhet benne és Lulu futóbringázik. Hazainduláskor gyakran emlegeti Dan-dan-t, ami azt jelenti, hogy szeretne vele találkozni. Erre szerencsére hetente többször is van alkalma, mert ovi után felváltva Dettiéknél, nálunk vagy épp a játszón bandázunk.

Itthon egyre többet beszél, dúl a vonatszerelem, imádja a Bogyó és Babóca mesét nézni, minden este kakaót iszik, ugrál a matracon, ügyesen mossa a fogát, gurgulázik, ha meghamizom, odavan Apáért és Lucáért és újabban a saját macskánkért. Még mindig imádnivaló eleven kis kölyök.