2012. október 1., hétfő

Egyedül a bölcsiben

Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogyan viseli Luca az óvodát, de arról még nem írtam, milyen is a bölcsis élet Luca nélkül. Tudtuk, hogy a változás Öcsit is érzékenyen fogja érinteni, ugyan a bölcsi nem változott, de szeptember óta heti 3 helyett heti 5 napban jár oda, ráadásul "egyedül", a nővére és közös kis barátjuk, Dani - aki Bobóhoz is közel áll - elballagott. Reggelente Apa szállítja autón az ifjúurat a Szederindába, ahol mindig örömmel fogadják. A reggeli búcsúzás hosszabbra nyúlt, bújik, nehezen válik el Gabesztól, sírás nem jellemző.
"Bobó egyre többet csacsog, nagyon sok mindent próbál megnevezni. ... Dani és Luca hiánya lassacskán megérett benne. Eleinte sokszor kereste őket, még a tányérjaikat is kiapkolta és kérte Dan-Dan üljön mellé. A mai napig neki tulajdonítja a szivecskét és Lucának madárkát. Mióta ők nincsenek a kiegyensúlyozottsága kissé visszaesett. Otthonához kötő tárgyait, de ruháit sem engedi el egy percre sem. Újabban táskástul megy ugrálni is. A felkínált tevékenységekben örömmel vesz részt ... A tornákon nem szeret részt venni, de az akadálypálya nagyon érdekli őt! ...
Lassan elengedi átmeneti tárgyait. Hozza-viszi, de játék közben sokszor megfeledkezik róluk pont úgy, mint Luca."
Délutánonként Lucával megyünk érte, rögtön felismer minket, ahogy odaállunk az ajtó elé, hogy becsöngessünk. Rohan hozzám és gyakran beinvitál, hogy nézzem meg mivel, mit játszott éppen. A kézműves alkotásaira nagyon büszke, a ruháit megismeri és egyre ügyesebben öltözik egyedül. Imádja, ha a biciklivel érkezem, mert ilyenkor hazafele Ő ülhet benne és Lulu futóbringázik. Hazainduláskor gyakran emlegeti Dan-dan-t, ami azt jelenti, hogy szeretne vele találkozni. Erre szerencsére hetente többször is van alkalma, mert ovi után felváltva Dettiéknél, nálunk vagy épp a játszón bandázunk.
Itthon egyre többet beszél, dúl a vonatszerelem, imádja a Bogyó és Babóca mesét nézni, minden este kakaót iszik, ugrál a matracon, ügyesen mossa a fogát, gurgulázik, ha meghamizom, odavan Apáért és Lucáért és újabban a saját macskánkért. Még mindig imádnivaló eleven kis kölyök.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése