Az egész úgy kezdődött, hogy a kicsilány megtudta, hogy Szonja (ovis barátnő) hétfőtől lovastáborba megy, ezért ő is menni akart. Miután kinyomoztam, hogy hol van, mi ez, mennyibe kerül és elmondtam mindent Lucának, aki még mindig menni akart, leegyeztettem egy próbalovaglást vasárnapra.
A lóval -Linda vagy más néven Balerina - hamar összebarátkozott Luca. Könnyedén felült a hátára és már kezdődött is az edzés. Lulu nagyon koncentrált, igyekezett leplezni zavarát és próbálta követni kisebb-nagyobb sikerrel az oktató (Rebeka) instrukcióit. A fél órás gyakorlás végére jól elfáradt, kijelentette, hogy nem tetszett neki az oktató és a táborba sem akar menni. Ami az oktatónak "róható föl": nem szánt arra időt, hogy megismerje kicsit Lucát, majd menet közben folyamatosan a rossz, javítandó dolgokra hívta fel a figyelmét, pozitív visszajelzést nem adott. A kicsilány maximalista lelkének ez nagyon nem tett jót a végére láthatóan befeszült és örült, hogy vége lett. Sajnálom, hogy így sült el a dolog, mert lelkileg és fizikailag jót tenne neki a lovaglás.
Remélem, fog még valahol, valamikor lovagolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése