Tell Vilmos

Anya újabb bevetésen - Luca beteg

Nincs szerencsénk; csütörtök reggelre Luca lett lázas. Dokinéni látta; a helyzet ugyanaz, mint Öcsi esetében pár nappal ezelőtt. Torok-tüdő-fül tiszta, láz van, vírusfertőzés - lázcsillapítás és pihenés javasolt. Mára rosszabb lett a helyzet, még mindig lázas a kicsi lány, de most már a hasa is megy. Reggel óta már 7 alkalommal kellett neki pelust cserélnem. Előtte szegénykémnek fáj a hasa és már tudja, hogy ha érzi az ingert nem tudja visszatartani. Zavarja, hogy elvesztette a kontrollt, pelust kér, nehogy bemenjen a bugyiba a "folyós kaka". Egész nap elég bágyadt és kedvetlen volt, állandóan azt kérdezgette "Mikor jön már haza Apuci?". Azért délelőtt és délután is sikerült rávennem egy kis krumplinyomdázásra, amit Öcsivel együtt mindketten nagyon élveztek.
Holnapra kedvezőek a kilátásaink, mert este már láztalan volt Lulu és nem fogyasztott több pelust sem. ;)

Kreatív délután

Már megsétáltattam a szobában Pepét, de még mindig nincs kedvem rendet rakni.

Gabesz és Luca krumplis pogácsát sütnek.

Készül már a töklámpás.

Íme Tököcske.

Amikor elkészültünk vele rögtön kivittem a teraszra, hogy a gyerekek megcsodálhassák az ablakból (teraszajtóból). Nagyon helyesek voltak, ámultak-bámultak, mjad teljesen bezsongtak.

Öcsi lázas

Ismét pocsék éjszakánk volt. Azt hittem a szokásos Anya-cici-hiányról van csak szó. Fél 2-kor még így is tűnt, de hajnali 5-kor egy tűzforró Boldizsár fogadott. Gyors lázmérés - remek szolgálatot tesz ilyenkor a homloklázmérő - 39-39,5C. Nagy nehezen sikerült beadnom egy adag Panadol szirupot, majd némi szopizást és ivást követően visszatettem Öcsit az ágyába. Valamicskét pihentünk, de gyakran nyöszörgött, majd fél7-7 fele nagy sírásra keltem. Lázmérés, 39C, Germicid kúp - most már Gabesz is talpon volt, hogy segítsen.

Így ébredtem a délelőtti durmolás után.

Ja, és ezt a klazúrt még csütörtökön szereztem.

Felhívta az ügyeletet, majd a gyors orvosi ellátás érdekében úgy döntöttünk nem vájuk meg, hogy kijöjjön a doki, hanem Gabesz elviszi Bobót. ( Szerencsére Luca mélyen aludt és csak valamivel 8 után kipihenten ébredt fel.) A vizsgálat szerint a lázat leszámítva látszólag makk egészséges Boldizsár - tüdeje tiszta, torka szép, füle rendben. Miután hazaértek gyorsan újra ágybadugtam Öcsit, jó nagyot aludt, a láza lement és jókedvűen ébredt.

Kicsit megéheztem...

Remélem, Bobó hamar túl lesz rajta és a kicsi lány meg nem kapja el bármi is legyen ez.

Kettesben az élet Lucával

Eljött a nagy nap, Lucával kettesben töltöttünk el 2 napot. Volt már ilyen a történelemben amikor Andi kórházba került, de akkor itthon voltunk a megszokott környezetünkben. Most viszont elutaztunk, szekszárdig meg sem álltunk. Lulut már 1 hete készítettük a nagy eseményre, néha kérdezgettük van-e kedve velem eljönni, és mindig igen volt a válasz. Persze ott aludni nem akart, de gondoltuk majd csak lesz valahogy. Aztán csütörtök este amikor megkapta a táskát hogy pakoljon össze, a pizsamáját nem tette be, de rögtön hozzátette hogy " a Maminál van pizsamám". Pénteken 7-kor ébresztőt fújtam, de a kicsi lány elég lassan tér magához így 8-kor sikerült csak elindulunk. A dugót így esélyem sem volt kikerülni, de jól bírta a kiscsaj, és az első megállóban,a benzinkúton lelkesen itattuk meg az autót. Kapott egy rudit, és Szekszárd felé vettük az irányt. Az ülését még otthon átraktam előre, így velem együtt nézegette a lámpákat és a tájat. Amikor a rakparton mentünk, egyből kérdezte hol lesznek az oroszlánok, szerencsére időben, így nem maradtunk le róla.
Szekszárdon a "hivatalban" kezdtük az intéznivalómat, és csak utána mentünk haza, Mamihoz. Nagyon be volt zsongva a palacsintára és hogy csengetni akar majd, de szokás szerint amint megérkeztünk mögém bújt és csak a karjaimban volt hajlandó beljebb jönni. Ez nem tartott sokáig, hamar feloldódott és amíg kipakoltam az autóbol, már meg is sütötték közösen a palacsintákat.
Ebéd után még kis játék volt - előkerestük a gyurmát és a kisasztalt, majd jöhetett az alvás. Gond nélkül végigaludta a neki szánt 2 órát, és ébredés után rögtön le akart menni Mamihoz. Összeszedelődzködtünk, és elindultunk a temetőbe. Amíg meggyújtottuk a gyertyákat, Lulu fel-le mászott a sírokra, még értette meg mik azok, én meg nem erőltettem. A lényeg hogy jól érezte magát, ráadásul teleszedtük a kistáskája zsebét nagyon finom mogyoróval. Persze nem bírta ki, már ott helyben törnöm kellett neki. Hazafelé menet még kicsit játszótereztünk, Maminak mindenképpen jönnie kellett velünk, Lulu így rendelkezett, nem volt apelláta. Így amíg a kiscsaj lovacskázott és banánt majszolt,addig mi a játszón szobroztunk. Vacsorára azért hazaértünk, majd kis játék majd mese, és az esti fürdetés következett. Itthon ez mindig nehéz mert elmegy a kisasszony esze, és Andi nélkül egy tapodtat nem hajlandó menni, örülhetek hogy megmosdathatom, de a törölközés és öltözködés csak Andival képzelhető el. Ennek ellenére otthon minden flottul ment, anyuci szóba sem került és végig huncutkodta az estét. Megbeszéltük hogy együtt alszunk, gondosan odakészítette nekem a párnát nehogy elfelejtsem amit ígértem. Miután elaludt kicsit csaltam és lementem egy picit, de a fáradtság nagyobb úr volt, hamarosan Lulu mellett találtam magam.
Éjszaka csak egyszer ébredtünk, erre a kisasszony is emlékszik, itthon amikor elmesélte mi volt ezt a részt sem felejtette ki. Reggel aztán a szomszéd riasztója ébresztett kicsivel korábban mint terveztem, de Lulu ekkor már ébren volt. Gyors mosakodás, öltözködés és reggeli után a nyakunkba vettük a várost, boltoztunk, piacoltunk, majd kimentünk Sötétvölgybe. Luca 3 hónapos lehetett amikor utoljára itt voltunk, de azóta -mint ahogy az elmúlt 37 évben- nem sokat változott a hely. Talán az egérlyukak kerültek más helyre de a kis szigeten lévő játszótér a mai napig a helyén van, talán még le sem festették azóta hogy felépítették. Itt egy nagyot sétáltunk, náddal kardoztunk, és a kiscsaj kipróbálta mind a 6 hintát.

Nem felejtett el bekukucskálni az egerekhez, az összes vakondtúrást megnézte benne van-e a kisvakond. Amikor hazaindultunk, megkért hadd dobja be a nádat a vízbe. Persze először nem tette meg, csak a bojtját mártotta be a vízbe. Úgy gondolta ez olyan mint a felmosófa, és megpucolta a part menti köveket és a füvet sem hagyta ki.


Búcsúzóul kapott még egy nádat amit aztán már tényleg bedobott a kishídról.
Ebédre értünk haza, ebéd után pedig indultunk vissza Budakalászra.

Bölcsis élet

A hét elején még kicsit pityogott Luca, de már az ebéd utáni alvással egyátalán nem volt gondja. Sőt előfordult, hogy olykor már kérés nélkül kivette a cumit a szájából. (Szerencsére itthon ez már egyre gyakoribb.)

Bobó továbbra is élvezi a bölcsit, folyamatosan talpal, nagyokat eszik és alszik. Neki volt egy nyűgösebb napja, ami nem csoda, mert előző éjszaka is sokszor kelt és még ébren is volt kb. 2 órán keresztül.

Bobó hírek

Láttam ahogy ma délelőtt Boldizsár, teljesen önállóan, kapaszkodás nélkül, felállt. :D