Kata kolléganőm -apukája, Gyuri bácsi "gombaszakértő" - családi gombászásra invitált minket a budai erdőbe. A gyerekek már nagyon várták, Lulu a kis fonott kosarával, Bobó pedig egy homokozóvödörrel indult útnak, amit a séta elején jól telepakolt tobozokkal.
A társaság hamar szétszakadozott, volt, aki az út mellett próbált szerencsét, volt, aki beljebb merészkedett. A gyerekek felváltva voltak éhesek, szomjasak, fáradtak; így hamar megpihentünk és előkerült a tízóraira szánt alma is.
 |
| Pihenő erdei manó |
Gabesz gyönyörű őzláb gombát talált, aminek sikerén a kicsilány is nagyon felbuzdult, lelkesen tört utat magának az erdőben. És bizony aki keres, az talál. Miután Gyuri bácsi megszakértette a gombákat, kiderült finom csemegére bukkant a kisasszony.
 |
| Gyuri bácsi gombaszakért |
Alig fél órával a déli harangszó előtt sűrűsödni kezdtek a gyermeki fennhangok, ezért mi visszafordultunk. Félúton az autó felé még jócskán elidőztünk az odaúton felfedezett kis erdei játszón, gyönyörködtünk a gyerekek mosolygó arcában és az ősz színeiben.
 |
| Erdei játszó |
A "szakácsnőnk" elutazott, így - Ákos ajánlására - módunk volt kipróbálni egy közeli kis olasz éttermet (www.cafealessio.hu), ahova bizton állíthatom, hogy vissza fogunk még térni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése