2011. március 31., csütörtök

A telhetetlen méhecske

Ma lányos délelőttöt tartottunk Lucával. Amíg Ági Boldizsárra vigyázott, mi kettesben elmentünk a Faluházba a Habakuk Bábszínház előadását megnézni. Korán érkeztünk, így Dettiékkel együtt sikerült az első sorban helyet találnunk. Lulu először a többiek mellett a kispadon helyezkedett el, majd bekuckózott az ölembe és onnan figyelte ropievés közben a műsort. Nagyon tetszett neki a zene, a sok kisgyerek (teltház volt) és persze a bábok is. Leginkább a dongó és a kosaras (telhetetlen) méhecske ragadta meg a figyelmét. Az interaktív részekbe ő is lelkesen bekapcsolódott, hangosan kiabált (nem azt, amit kellett, de kiabált, mert tudta, hogy azt kell), tapsolt és virágot formázott a kezéből, hogy a méhecske megpuszilgathassa a kezét (begyűjtse a nektárt). A színpadra csak eyszer akart felmenni és mozgolódni, "fukározni" is csak a kb 45 perces játék vége felé kezdett. Átsétált egyedül Grétiékhez és odacsücsült melléjük, majd visszajött Grétivel kézenfogva ... Hazafele jövet Ő és Orsi baba is kijelentették, hogy "Jől éreztük magunkat, máskor is jövünk!". :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése