Amióta Luca szerepjátékokat játszik állandó dilemmám, hogy érdemes-e beruházni a szebbnél szebb fából készült konyhák valamelyikére. (A beruházás szó szerint értendő, mert az árak a csillagos eget súrolják.) Eddig sikeresen kivédtem a vizuális bombatámadásokat és előásva kreatív énemet készítettem kartondobozból tűzhelyet, asztalt, széket, amik teljesen boldoggá tették Lucát. Ma újítanom kellett, mert miután a kicsicsaj megvendégelte babfőzelékkel, majd tortával Orsi babát, Mikulás bácsi és jómagam, a szennyest bizony el kellet valahol mosogatni. Így került elő a hatalmas ikeas keverőtál, egy félbevágott mosogatószivacs és az Esztitől megörökölt edényszárítók. Lulu örömmel látott neki a munkának. És most se hiányolta a szemetgyönyörködtető babakonyhát.
Az edényszárítókat is le kellett porolni.
Mosogatok
Hű, még mennyi mosatlan van!
Végre az utolsó tányér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése