Végre elérkeztünk lakberendezésünk azon pontjához, amikor sikerült eldöntenünk, hogy milyen beépített szekrényt is szeretnénk a folyosóra. A tolóajtós megoldásban már biztosak voltunk, csak a megfelelő ajtót és a belevaló polcrendszert kellett kiválasztanunk a cég bemutatótermében, ami történetesen az egyik pesti plazaban van. Egy egész jó kis éjszaka után, késői közös ébredést követően megreggeliztünk és felkerekedtünk. (Én már előre tartok az ilyen autós kiruccanásoktól, mert Luca ált. végig ordítja az utat, amitől Apa kellőképp feszült és ideges lesz és mire célba érünk idegileg kész az egész család.) Manócska csak az út végén kezdett pityogni, majd köhögni, végül, miután leparkoltunk, kidobta a taccsot. :( Váltóruha hiányában csak megszabadultunk a pulcsikabáttól és letörölgettem a pólóját, egyszóval kicsíptük magunkat a plazazashoz. A hatalmas tér, a csillogó fények, a plakátok, a sok ember, kicsik és nagyok, a színes kirakatok teljesen elvarázsolták Lucát. A kedvéért még az állatkereskedésbe is betértünk, ahol megcsodálhatta a halacskákat, törpenyulakat, színes papagájokat ... Azt meg persze külön élvezte, hogy a saját lábán fedezhette fel ezt az új világot.Na, rendszert azért nem csinálunk belőle. ;o) Sikeresen kiválasztottuk az ajtót, majd megebédeltünk. Lulu bébiételt evett, amit a kérésemre egy moslygós kedves eladónő meg is melegített. Persze Prücsök lekelesen kóstolgatta az én török pitémet is, de azért a nagyját meghagyta nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése