Nagyiéknál is jártunk

Végre senki nem volt beteg, így Anyák napja alkalmából Nagyiékat is meglátogathattuk. A gyerekek az odaúton átköltötték neki a verset és azt adták közösen elő.

"Nagyikám, nagyikám találd ki,..."

Kedves pillanat

Kempi makadámdió készlete kissé megcsappant

Anyáknak készült

Dömsöd - egy remek tavaszi nap képekben

Anyák napja az oviban

Nagyon kedves és megható az ovis köszöntés. A Telepi Oviban nincs csoportos kiállás és erőltetett produkció az anyukáknak, nagymamáknak. Ami van az meghitt, csendes. Luca elém jött az ajtóba és a helyemre kísért, majd az általa kiválasztott szál virággal és a saját készítésű ajándékkal a kezében elmondta a verset. Nagyon ügyes volt, végig mosolygott és szemkontaktust tartott velem. Be kell valljam idén is megkönnyeztem.

"Elérkezett Anyák napja,
mit is mondjak teneked,
Ó engedd, hogy megcsókoljam
 simogató, lágy kezed.

Köszönöm a jóságodat.
Két szememben könny ragyog,
Tudom minden gondolatod,
Örömöd csak én vagyok.

Ugye érzed jó Anyácskám,
hogy mennyire szeretlek,
Ígérem, hogy amíg élek,
Érted dobog a szívem."


(Édes kincsem nagyon izgult, előző este mondta, hogy fél. Kiderült, hogy összekeveredett benne az ovis évzáró, amikor is a tornateremben kisebb műsort adnak elő nekünk, az anyák napi köszöntéssel.)
Miután sikerült összeszednem magam és Lucát is elmentünk, hogy meghallgassuk Boldizsár köszöntését is. (A gyerekek reggel a kocsiban megbeszélték, hogy Luca is meghallgathatja az Öccsét.) Bobó már nagyon várt, odabújt hozzám, majd ezt súgta, alig hallhatóan, a fülembe:

"Anyukám, anyukám, találd ki,
Hogy az én nagy kincsem ugyan ki?
Ki más is lehetne, ha nem te.
Ültess hát, gyorsan az öledbe."
Megható volt az a sajátos gyermeki báj, amivel Bobó ezeket a helyzeteket kezeli.

Híd alatt

Vasárnapi Vásárnap Tahitótfaluban

A vásáron mindenki kedvére válogathatott a helyi termelők portékáiból és kézműves remekiből. A gyerekeket vetélkedő (mi ezt lekéstük), majd bábelőadás várta. A fűbe kuporodva megnézhettük Nyáry Bernadett: Szegény ember és a róka interaktív mesejátékát.

Azt követően közös táncolásra volt lehetőség, de mi abban már nem vettünk részt. Vásárfia után néztünk, majd lementünk a folyó partra kavicsot dobálni, kagyló- és csigahéjat gyűjteni. A lovasbemutató kedves jószágaira is rá leletünk a fák között, amelyik ló csak engedte, azt megsimogattuk. Luca még Misa (póni) hátára is felült, de a szőrén "lovaglás" nem aratott akkora sikert.

Ebédre pásztortarhonyát ettünk, amit utána egy nagy szaladgálással rögtön le is dolgoztunk.

Csodaszép időnk volt, a Nap olyan melegen sütött, hogy egy szál pólóban is nehezen bírtuk. Le is égett a nyakunk.

Húsvéti locsolók

Vasárnapi locsolók

Jaj, a nyakamba spriccelt!