Anya nem ismer lehetetlent, hiszen ő is társasági ember. Detti és Dani továbbra is heti rendszerességű vendégünk és januárban már kétszer ellátogattunk Ritáékhoz is. Megnéztük végre élőben Gréta babát, aki olyan csendes és nyugodt, hogy szinte észre se lehet venni, hogy ott van. Gábor és Luca remekül eljátszottak (főleg egymás mellett illetve velünk felnőttekkel), és Gergő ebédre krumplipürét készített Nekünk. (Ez Lucára akkora hatással volt, hogy azóta is ezt hallgatjuk tőle. No, meg azt, hogy Kempi elvitte a krumplipürét. Ne izguljatok azért eszünk ám mást is! :D ) A Nagyiékat is meglátogattuk és még Ilkáékhoz is eljutottunk. (Végre megcsodáltuk az új lakásukat, ahova 1 éve költöztek.) Persze mindenhová autóval mentünk, Gabesz, Kempi ill. Ilka fuvaroztak minket. (Itt és most ígérem tavasszal komolyan elkezdem gyakorolni a vezetést, hogy egyyedül két gyerekkel is neki merjek indulni.)
No és hála az enyhébb időnek többször kimentünk a közeli játszóra is, sőt szombaton ismét átruccantunk Szentendrére kürtös kalácsot enni és sétálni. Bobo végig rajtam aludt, Luca meg lelkesen fedezte fel a keskeny kis utcákat a magas lépcsősorokat és türelmetlenül várta, hogy ismét felcsendüljenek a bim-bam harangok. Társaságunk is akadt, Vikiék Szentendrén csatlakoztak Hozzánk és utána egészen estig nálunk maradtak.
No és hála az enyhébb időnek többször kimentünk a közeli játszóra is, sőt szombaton ismét átruccantunk Szentendrére kürtös kalácsot enni és sétálni. Bobo végig rajtam aludt, Luca meg lelkesen fedezte fel a keskeny kis utcákat a magas lépcsősorokat és türelmetlenül várta, hogy ismét felcsendüljenek a bim-bam harangok. Társaságunk is akadt, Vikiék Szentendrén csatlakoztak Hozzánk és utána egészen estig nálunk maradtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése