Az ünnepi tömeg soha nem volt túl vonzó, de azért szerettünk volna kimozdulni egy kicsit mégpedig autó nélkül. A legvonzóbb programnak a gasztrosétány felfedezése tűnt, de amint megérkeztünk el is ment a kedvünk tőle, hála a Lánchíd Rádió bömbölésének.
Apától lestem a mozdulatokat.
Úgy döntöttünk itt az alkalom, hogy közösen felfedezzük az árnyas játszóteret, amit munkába menet már annyiszor láttam. Lulu először felmérte Apával a terepet, majd gyakorolta a vezetést, homokozott, kalózkodott, lovagolt, csúszdázott; igazán remekül érezte magát.
Ma már egy oroszlánt is megültem.
Hazafele már nagyon fáradt volt, egyszer Apához, másszor Anyához és Kispocakhoz bújt.
Apa simizd a pocakomat is!
Ébren kibírta hazáig, sőt egészen estig, csak az idegeink károsultak.
Meghallgattam Tesit, hátha a cumómat kéri megint.
Apáékkal kiruccantunk megnézni a helyi rendezvényt, elsőre igazán finom falatnak bizonyult (mármint a kürtöskalács).
Anya még csak most fizeti ki a vásárfiát, de én már el is indultam vele sétálni.
Pepe, a pelikánom, szuperul sétál, sőt még futni is tud.
