Nehezen indult a mai nap. A szokásos délelőtti alváshoz valamiért nagyon nem volt kedve Lucának. (Ált. délelőttönként 1-2 órát alszik) Elfáradt, ásitozott, de amikor letettem hangos sírásban tört ki. Felvettem, ringattam, ásitozott, újra próbálkoztam; ismételt kudarc. Végül feladtam és reméltem később sikerül elaltatnom, mert különben egy nagyon nyűgös sírós babám lesz ma. Aztán szerencsére megérkezett a postás a TezsVesz-en kiszemelt és megrendelt játszószőnyegünkkel. Lelkesen kibontottam és bele is tettem a járókába hagy ismerkedjen vele álmatlanságban szenvedő Luca. Tornáztattam rajta Pocakot és egyszercsak csoda történt, amikor hasra fordítottam úgy maradt és végül nyuszi társaságában elaludt. :D
