2015. június 28., vasárnap

Nefelejcs utcabuli

A mi utcánk alig 20 házas kis zsákutca legtöbbször gyerekzsivajtól hangos. Ahogy beköszönt a jó idő a gyerekek csapatostul kirajzanak a kertekbe és az utcára, ezen apropóból mi szülők is gyakran összejövünk egy kis baráti beszélgetésre. Mindenki ismer mindenkit, segítjük, támogatjuk egymást.
Egy korábbi ötletünket most szombaton végre megvalósítottuk. Utcabulit rendeztünk, amire minden itt lakó fiatal és idős is hivatalos volt és szinte mindenki el is jött. A bográcsgulyás mellé akadt elég innivaló kicsinek és nagynak és persze házi süteményekben sem volt hiány.
A gyerekek rajzoltak, autót mostak, buborékot fújtak, hintáztak, ugráltak, táncoltak, ettek-ittak és még lufis meglepetéssel is készültek egymásnak.
Az idősebbek már több évtizede ismerik egymást, érkezéskor egy asztalhoz ültek. A beszélgetés ennek ellenére, vagy éppen pont ezért, egy kicsit döcögősen indult. Többségük velün vacsorázott és sötétedéskor mosolyogva távozott.
Mi igyekeztünk befejezni a hétköznap félbehagyott mondatokat, jobban megismerkedtünk az "új" lakókkal és ügyeltünk arra, ogy senki se szomjazzon.
 
18+

Végre kétkeréken

Ők is szomszédok

Lányok

A legfiatalabb

Két mókamester

Egy igazi nagy testvér

Gyereknap Shrek módra

Az idei gyereknap rendhagyó módon az óvoda teljes épületében zajlott. (Valószínűleg ennek oka az udvarral kapcsolatos nehézségek voltak.) A pedagógusok most is színes programokkal és néhány extrával (ugrálóvár, pónicikli, csillámtetoválás) készültek.
Mi, mint az ilyen alkalmakkor általában, két részre bomlottunk, Bobó Gabesszal, Luca velem fedezte fel a játékokat. A mi nagy kedvenceink a klasszikus Kincsvadászat,a Kukacevés (fellógatott gumicukor) és a csillámtetkó voltak. A fiúk gyurmából készítettek még mézit, sárkányt és pom-pom figurát, Lulu meg leragadt a Mézi Kiszabadítós-nál (szülők gyerekeket, gyerekek szülőket és óvónéniket kötöztek be és szabadítottak ki).
A programok között volt még mocsárjárás, barlang bújócska, akadálypálya, kvíz, mese szoba, barkácsolás. Készíthettünk Ogre füleket, Pinokkió orrot, Jó Tündér szemüveget, Jó Tündér varázspálcát, Fiona diadémot és Shrek mocsarat (labirintus) is.
A nap végén kihirdették az egyéni és csoportos torta díjakat, zárásként pedig Kati néni vezényletével kicsik és nagyok előadták az előadásból jól ismert "Babatánc"-ot.

2015. június 21., vasárnap

2015. június 15., hétfő

Ovis ballagás (Süni Csoport évzáró)

Emlékszem, amikor még a küszöbön állva sírva fogta és nem eresztette a kezem Lulu és most már hivatalosan vége az ovis éveknek. (Zárásig, július közepéig, még persze járunk.)
Luca a balesete miatt egész héten fekvőgipszben itthon feküdt, így nem tudott az utolsó próbákon ott lenni, ellenben részt vett a Dettivel közösen sütött Süni torta díszítésében és persze az előadásban is.

A bevonását úgy oldották meg az óvónők, hogy a nézőtér első sorának szélére bekészítettek neki szék(ek)et és onnan énekelt a többiekkel illetve amikor rá került a sor odamentek hozzá a többiek és úgy adták elő a vereseket.
Hová mész Benedek?
Nem értem, miért nem lehetett a többiek közé a színpadra beültetni, nekem szívfacsaró volt látni. Magamba fojtottam az érzéseim, nem akartam, hogy ebből Lulu bármit is észre vegyen. Szerencsére őt nem zavarta a dolog; lassan így is feloldódott és belefeledkezve az előadásba ő is énekelt a többiekkel.
A ballagás csupán annyiban különbözött egy normál évzárótól, hogy a gyerekek most egy válogatást adtak elő az eddig tanult mondókákból, énekekből és a műsor végén elköszöntek Kati, Zsuzsi és Kata nénitől, valamint a visszamaradók a ballagóktól és fordítva. Ezt követően vállukra akasztott tarisznyával bejárták az ovit és zárásként még sütiztek egyet a csoportjukban.

2015. június 8., hétfő

Évzáró a Mackó Csoportban

A gyerekek már nagyon készültek a jeles alkalomra. Sokat gyakoroltak, próbáltak a tornateremben. Mi szülők csak annyit tudtunk, hogy különböző sapkák segítségével fogják megidézni a lurkók a szereplőket.
Az évzáró előtti néhány napban Boldizsár már izgatottan várta a nagy napot. Egyre több titkot kotyogott ki, majd az ünnepet megelőző este az ágyikójában több mondókát és éneket is előadott.
Koszorú, koszorú
Kezdés előtt még belestem hozzá, kiderült, hogy nem volt kedve hosszú nadrágot húzni, ezért rövid nadrágban fog színpadra lépni. Meg is jelent, de nem is akárhogy, a kissé elálló kis füleinek egyike kilógott a sapkából, úgy nézett ki, mint egy huncut kis kobold.
Nyuszi ül a fűben
A műsorszámokat közösen adták elő a gyerekek, csak néhány kisebb egyéni vagy kis csoportos megmutatkozás volt. (Előzetesen ők maguk választhatták ki, hogy mik szeretnének lenni.) Mindenki vidám, felszabadult és ügyes volt, Marika néni, Szilvi néni és Ica néni pedig nagyon büszkék voltak rájuk. Lehettek is a gyerekekre és magukra egyaránt. :)
Előre a kezedet