Anyák napja

Mindkét manó nagyon készült az Anyák napjára. Luca rendszeresen skype-on kersztül gyakorolta a versét Gabesszal és élőben Bobóval. Nekem csak az ovis köszöntés alkalmával esett le, hogy nagy és kicsi ugyanazzal a szép, hosszú Mentovics Éva verssel készült.

Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál,
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…
s megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál,
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
- bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül
sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál -
szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon,
hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók
szeretik a mézet,
Édes, drága jó Anyácskám
úgy szeretlek téged.

Először Boldizsárt hallgattam meg, aki az ölembe bújva a fülembe suttogva halkan, ügyesen elszavalta az egész verset.

Aztán közösen meghallgattuk Luca gyönyörű köszöntőjét. Érthetőn, tagoltan, hangsúlyozva, egyenesen a szemembe nézve szavalt a kicsilány. Egy alklaommal, amikor elgondolkodott a folytatáson Bobó az ölemben ülve súgott neki. ;)