Eseményekkel teli napunk volt. Délelőtt Kempivel együtt ellátogattunk a Gödöllői Királyi Kastélyba, hogy még hazaindulása előtt még egyszer találkozhassanak a gyerekekkel a Mikulással és rénszarvasaival.
Ahogy beléptünk a kastélykertbe Kempi rögtön mesélni kezdett a gyerekeknek a kastély felújításáról az épületet díszítő anyagyalkákról.
A Karácsonyház a Pálmakertben kapott helyett, előtte várt ránk a Mikulás két manója és két csodaszép - egy fiú és egy lány - rénszarvas. Bobó bár lelkesen készült az eseményre inába szállt a bátorsága, Luca azonban örömmel simogatta meg a fiú szarvast.
Nagy nehezen aztán a Mikulást is megleltük, hozzá már mindketten nagyon határozottan léptek oda. A Mikulás öreg és fáradt volt, nem eröltette meg különsebben magát, de ajándékként kaptak egy-egy szaloncukrot és mandarint a gyerekek.
A Karácsonyházban feldíszített karácsonyfák, díszek, apró ajándékok és hatalmas tömeg fogadott minket. Az ígért kézműveskedésre, külön térítés ellenében, azért sort kerítettünk, de a kicsi hely és a tömeg miatt esély se volt arra, hogy valójában a gyerekke alkossanak. Így én készítettem el - 500,-Ft/db ellenében - mindkettőjüknek a kis toboz rénszarvasát.
Amíg Kempi kiállta a kígyízó sort, hogy kifizesse a vásárfiákat, mi felöltöztünk és kimentünk a szabadba, hogy még egy pillantást vethessünk a rénszarvasokra és megsimogathassuk a mini pónilovakat.Utána kiélvezve a gyönyörű időt még tobozokat gyűjtöttünk és felfedeztük a kastélypark minden zeg-zugát.
A gyerkőcök nagy örömére felfedeztem, hogy a szökőkútban maradt egy kis víz, ami megfagyott, így még korcsolyázhattak is egyet.
Végül rábukkantunk két óriási egymásba nőtt tujára, aminek koronája alatt igazi kis ágas-bogas, mászókázásra is alkalmas, "kunyhóra" leltünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése