Az egerszalóki pancsolós napot követően ismét kirándulni mentünk, célunk a Fátyol-vízesés volt. Az útnak - rövid lósimogatást követően - a nagyobbak kétkeréken vágtak neki, Luca és Dani kb. a táv felét bicajjal is tette meg, Boldizsár inkább átnyergelt Apa nyakába.
A szokásos "Mikor érünk már oda?, Messze vagyunk még?" kérdések már az út elején elhangzottak, de mi nem hagytuk magunkat, szerencsére a lelkesítő szavaink célba találtak és sikerült közösen mintegy kb. 2 óta alatt teljesítenünk a túrát.
Szieszta |
Útközben persze sokszor megálltunk, megnéztük a pisztrángos tavakat, rákot fogtunk, uzsonnáztunk, őzikéket és szarvasokat lestünk, majd végül elértünk a célba, ahol megcsodálhattuk a víz nélküli Fátyol-vízesést is.
(Kelemen) Gábor a gyerekek örömére kivette a vízből a partra a rákot, így láthattuk, hogy valóban hátrafelé halad. |
A visszautat - a megállapodásunk szerint - kisvasúttal tettük meg és a teljesítményünket finom ebéddel jutalmaztuk.
Hazafelé |
A délutáni sziesztát követően tettünk még egy kisebb bicajos sétát a völgyben. Ezúttal a fő szórakozást a patak jelentette, amin falevél és faág hajókat usztattunk. Hazafelé indulóban még egy kis békát is találtunk, aki soha nem látott népszerűségben részesült.
Hátha királylány lesz belőle :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése