Az elmúlt napok mind fizikailag, mind idegileg kimerítettek, kimerítenek. Voltunk a kardiológián (negatív), jártunk neurológusnál (negatív) és rendszeresen látogat minket Laci doktor bácsi (középfülgyulladás, újabb adag antibiotikum). Luca nagyon lefogyott, a szervezete legyengült, újra pelust hord. A fürdéssel még mindig hadilábon áll, kétnaponta sikerül rsak rávenni egy gyors zuhanyra.
Este hamar elfárad, magától bebújik az ágyába, "cicát", mesét nem kér, az utóbbi egy-két napban már újra igényelte, hogy meséljük el a napját. Mostanában sötétben alszik el, éjszaka előfordul, hogy többször is megébred. Már nem sír, nyöszörög, hanem vagy rögtön hangosan minket hív, vagy az ágyában fekve kiabálva mérgelődik az állítólagos szúnyogokra, akik összecsipkedik, az ugató kutyára, aki felébresztette és nem hagyja aludni, a takarójára, ami nem akar felmenni rá, stb. Persze ezekre én is felébredek, ilyenkor átmegyek hozzá és próbálom megnyugtatni, elcsitítani, több-kevesebb sikerrel. Előfordul, hogy többször is fordulok és a végén már nem tudom, hogy Luca csendesedett el, vagy a fáradtságtól én zuhantam mély álomba. Olykor hajnalban Gabesz is tesz néhány kört.
Reggel 9 körül ébred, gondolom az "éjszakai műszak" miatt, fáradtan, álmosan, nyűgösen. Mindenért sír, nyafog, az öccse bármit csinál, csak az útjában van és hagyja már őt mindenki békén ... Ez a hangulat kitart még néhány órán át, amitől persze én, bárhogy is igyekszem, előbb-utóbb kikészülök és elvesztem a türlemem, kiabálok. (Korábban ezt nem gondoltam volna magamról.) Aztán nagy levegőt veszek és teszem a dolgom, játszok Boldizsárral és megpróbálom kizökkenteni Lulut. Az utóbbi napokban ez már egész jól megy. Ma például lelkesen jött velünk motoron a könyvtárba, útközben ugyan kicsit morgott, ha elakadt, de izgatottan várta, hogy beülhessen a hintaszékbe és újabb kincsekre bukkanjon. Hazafelé is sétált egy darabig, egész jól ebédelt, majd amíg Boldizsárt fektettem sóliszt gyurmából gyöngyöket készített, amiket fel is rakott kiszáradni a fűtőtestre. Pont úgy, ahogy előzőleg velem csinálta. Határozottan kezd visszatérni az életkedve, sőt a humora is. (Úgy elbújt előlem, hogy frászt kaptam hová lett.)
Délután Gréti szülinapi bulijára megyünk, amire már napok óta nagyon készül. Remélem, jól fogja érezni magát.
Este hamar elfárad, magától bebújik az ágyába, "cicát", mesét nem kér, az utóbbi egy-két napban már újra igényelte, hogy meséljük el a napját. Mostanában sötétben alszik el, éjszaka előfordul, hogy többször is megébred. Már nem sír, nyöszörög, hanem vagy rögtön hangosan minket hív, vagy az ágyában fekve kiabálva mérgelődik az állítólagos szúnyogokra, akik összecsipkedik, az ugató kutyára, aki felébresztette és nem hagyja aludni, a takarójára, ami nem akar felmenni rá, stb. Persze ezekre én is felébredek, ilyenkor átmegyek hozzá és próbálom megnyugtatni, elcsitítani, több-kevesebb sikerrel. Előfordul, hogy többször is fordulok és a végén már nem tudom, hogy Luca csendesedett el, vagy a fáradtságtól én zuhantam mély álomba. Olykor hajnalban Gabesz is tesz néhány kört.
Reggel 9 körül ébred, gondolom az "éjszakai műszak" miatt, fáradtan, álmosan, nyűgösen. Mindenért sír, nyafog, az öccse bármit csinál, csak az útjában van és hagyja már őt mindenki békén ... Ez a hangulat kitart még néhány órán át, amitől persze én, bárhogy is igyekszem, előbb-utóbb kikészülök és elvesztem a türlemem, kiabálok. (Korábban ezt nem gondoltam volna magamról.) Aztán nagy levegőt veszek és teszem a dolgom, játszok Boldizsárral és megpróbálom kizökkenteni Lulut. Az utóbbi napokban ez már egész jól megy. Ma például lelkesen jött velünk motoron a könyvtárba, útközben ugyan kicsit morgott, ha elakadt, de izgatottan várta, hogy beülhessen a hintaszékbe és újabb kincsekre bukkanjon. Hazafelé is sétált egy darabig, egész jól ebédelt, majd amíg Boldizsárt fektettem sóliszt gyurmából gyöngyöket készített, amiket fel is rakott kiszáradni a fűtőtestre. Pont úgy, ahogy előzőleg velem csinálta. Határozottan kezd visszatérni az életkedve, sőt a humora is. (Úgy elbújt előlem, hogy frászt kaptam hová lett.)
Délután Gréti szülinapi bulijára megyünk, amire már napok óta nagyon készül. Remélem, jól fogja érezni magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése