Igazából mégis a kicsilány az, aki az éjszakai ébredéseivel - "Fáradt vagyok, nem tudok aludni." , "Szomorú vagyok...", "Azért sírok ...", "Fáj az orrom, a kezem, a ..." - teljesen kikészít minket. Próbáljuk kibogozni, hogy mi játszódik le ilyenkor a fejében, de nem jártunk sok sikerrel, aludt velem a franciágyban, aludt Gabesz vele a szobájában, de a helyzet változatlanul pocsék volt. Állítólag ennek a betegségnek az alvászavar is lehet egy velejárója, de Lulunál a pöttyök lassan 2 hete jelentkeztek (a betegség lefolyása 1-2 hét), a nem alvás pedig hétfőn kezdődött, amikorra már a pöttyei visszahúzódóban voltak. Tegnap este végül kiugrasztottam Gabeszt az ágyból, hogy vegyen valami éjjel-nappali boltban Lucának egy új cumit, hátha az segít. (Ó, pedig mennyire nem szeretném, ha visszaszokna a cumira!) Némi javulás tapasztalható volt, de még így sokszor felsírt és nyöszörgött álmában Lulu. Reménykedünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése