Gondolatban már hetek óta a nagy napra készülök, de csak a hét közepén döntöttem el véglegesen, hogy milyen torták - egy a bölcsibe, egy itthonra - készüljenek az ifjú úrnak. Izgultam, hogy fognak-e sikerülni a századfordulós sütőnkben; de szerencsére komolyabb probléma nem adódott. 
Már pénteken, amíg a lurkók bölcsiztek, megsütöttem mára a zabpelyhes őszibarackos tortát, azóta a hűtőben pihent; meg is lett az eredménye. Amikor most délután elővettem egy ráncos tetejű csúnyaság nézett rám, ezért gyorsan improvizáltam egy remek kis díszítést a Gabesz által készített autós marcipánhoz.
Már pénteken, amíg a lurkók bölcsiztek, megsütöttem mára a zabpelyhes őszibarackos tortát, azóta a hűtőben pihent; meg is lett az eredménye. Amikor most délután elővettem egy ráncos tetejű csúnyaság nézett rám, ezért gyorsan improvizáltam egy remek kis díszítést a Gabesz által készített autós marcipánhoz.
Elsőként Luca pillantotta meg a tortát, le sem vette róla a szemét, sőt a kezét is csak nagyon nehezen tudta távolt tartani Öcsi érkezéséig.
A tüzijáték nagy sikert aratott. még szerencse, hogy a helyi papírboltban lehetett kapni.
Aztán annak rendje és módja szerint asztalhoz ültünk. A gyertyát most is Luca fújta el és a marcipán is rögtön az Ő tányérjában, akarom mondani szájában landolt. A torta finom lett, leginkább mi felnőttek értékeltük, az aprónépnél a színes csokidrazsé díszítés aratott osztatlan sikert.
Végül a hatalmas táskából az ajándékok is előkerültek és ahogy reméltük mindkét manócskánk remekül szórakozik az új kisautóval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése