Puttonyba Lucával!

Nem is tudom hol kezdjem. Történt, hogy tavaly év végén a kollégáimtól babakelengyeként kaptam egy Nandu hordozókendőt. Akkor sajna nem volt időm elmerülni a kendő kötözésének rejtelmeibe, most meg már elég nehezen megy. Próbálkoztunk a leírás alapján, de valahogy nem volt az igazi, Lucának nem tetszett, ezt hangos sírással gyorsan a tudtunkra is hozta. Persze az is lehet, hogy Ő csak visszatükrözte az én diszkomfort érzésem a hatalmas lepelben. Egy időre ezért félre tettem a kendőt, de nem mondtam le róla. Később keresgettem a neten, hogy milyen egyéb alternatív hordozóeszközök vannak, aztán ráakadtam a Mamami-ra és onnan is felvérteztem magam sok-sok információval. Végül látatlanban arra jutottam, hogy nekünk egy Mei Tai (kötős kenguru) lenne az igazi. Persze mielőtt beruházok ki is kéne próbálni, ki tudja ... A Mamami-ról jelentkeztek is segítők, akik szívesen bevezetnek a kendőzés és a Mei Tai rejtelmeibe.Igyekeztünk összehozni egy találkozót, nem volt könnyű - hol az anyuka, hol a babája beteg - , de végül Nóra személyében érkezett segítség. Kipróbáltam néhány kendős kötést, de még most is idegenkedek tőle, zavar az a sok anyag. A Mei Tai az igen, bár a próba Lucának nem tetszett, délután már mégis a kölcsön Mei Tai-ban sétálhattunk ki az Omszki-tóhoz. Akkor még toltam magammal a babakocsit, de ma már talán itthon is hagyjuk. Luca jól érezte benne magát, édesdeden szundított is egyet rajtam. Igazság szerint nagyon reméltem, hogy Pocak pozitívan fogadja a Mei Tai-t, mert ekkorra én már dönöttem és névnapomra rendeltem is egy olcsóbb és egyszerűbb darabot a TezsVesz-ről, amit vidéken készít egy varrómester. Ha a Mei Tai teljes sikert arat, akkor a szülinapomra készítettek egy igazán egyedi darabot Belin-el.Remélem így lesz, mindenesetre spórolok rá. :)