Esti pillanat

Kismanó

Luca első fürdőruhája

Májusi kánikula

Pénteken végre meglátogatott minket Móni a két kisebbik - Mirkó és Miska - fiával. Szerencsére korán érkeztek, így az egész délelőttöt együtt tölthettük. A nagyok hamar egymásra találtak, Luca az ujonnan kapott varázskifestőt (csak meg kell vizezni a képet és színes lesz)színezte, míg Mirkó a varázsceruzákkal (ha megvizezzük a végét teljesen úgy viselkedik mintha vizfesték lenne) alkotott. A kicsik lassabban eszméltek, Miska Móniba kapaszkodva fedezte fel a terepet, Boldizsár meg szájtátva üldögélt vagy 5 percig a csúszda tetején.

Miután feltettem az ebédet gyorsan kimentünk a kertbe élvezni a jóidőt. Csakhamar tikkasztó meleg lett, ezért mindenki megpróbálta magát hűsíteni, ahogy tudta.

 Lulu és Mirkó egy vizes vödörben álldogált eleinte még felöltözve, majd természetesen kiskalapban anyaszült meztelen. (A kismedence a garázsban, a garázskulcs, pedig Gabesznál maradt.)

Boldizsár nem kapott kedvet a "fürdéshez", Ő a pályaválasztásra készült, slaggal kívánt enyhíteni a melegen.

Amikor már nagyon elegünk lett a melegből bemenekültünk a hűs házba játszani. A legnagyobb sikere most is a csúszdának, majd az azt követő ebédnek volt. Az éhenkórász nagyok a fektetést megelőző mesét követően még egyszer repetáztak a tésztából. Pedig délben több tál leves és sajtos tészta is elfogyott. :)

Szerencsére kellően kifáradt az aprónép, így nem jelentett gondot Bobó, majd Luca altatása sem. Sajnos a délutánt már nem tudtuk együtt tölteni, de remélem, hamarosan újra találkozunk.

A helyi kalandpark

A bevásárlóközponttal szemben kb. 1 éve nyitottak egy kertészetet, ami, mint kalandpark is hirdeti magát. Nekem valahogy kívülről nem volt szimpatikus a hely, aztán egyre több anyukától hallottam, hogy milyen jópofa, végül szombat délután Dettiékkel együtt kipróbáltuk.

Bobó - egy bob car-on - épp látogatóba megy a nagyokhoz.

A kertészet vége a kellemes árnyékot adó fák alatt remek - csúszdákkal, kézzel hajtható kosaras körhintával, homokozóval, faházakkal, mindenféle járgánnyal felszerelt - játszóhelyet és néhány nyulacskát rejt.

 Luca és Dani örömmel fogadja a vendéget

A gyerekeknek - és persze nekünk is - nagyon tetszett a park, nemsokára biztosan visszatérünk, de addig is edzem a karom, hogy könnyebben tudjam a négy gyerekkel telepakolt körhintát hajtani.

Anyák napja a Szederindában

Miután a gyerekek kiskígyóban bevonultak a "tornaterembe" mindenki választott magának egy hangszert, felállt a zenekar és megkekzdődött a műsor. Voltak, akik elpityeredtek, voltak, akik leléceltek (pl. Boldizsár) és voltak (mint pl. Luca és Dani), akik egész ügyesen aktívan közreműködtek a műsor végéig. 

 

Közös örömzene - itt még Boldizsár aktív közreműködésével. 

A következő pillanatban egy hatalmas mosolyt követően elhajította a csörgőt és odabújt hozzám.

Anyuci ezt neked készítettem!

A bölcsiben már legalább 2 hete aktívan készültek az ünnepségre, így az ajándékkészítést sem ahgyták az utolsó pillanatra. Aznap, amikor a nagy  mű készült, hazafele megkérdeztem Lulut, hogy ma mit csináltak a bölcsiben. Közölte velem, hogy "Pszt! Titok!" Majd egész részletesen elmesélte, sőt be is mutatta, hogyan festették meg a virágot és készítettek vele nyomatot Csilla néni segítségével. És ma végre átadhatta a kicsi lány a meglepetését.

A műsor után egy kicsit kézműveskedhettünk is, mármint elsősorban a szülők, mert a gyereke inkább ettek és rohangáltak. Ági segítségével sikerült Gabesznak egy papírszívecskét fonnom, amit Lulu adott át Apucinak. "Ezt neked csinltam!" kijelentés kíséretében. ;)

Éjszakai sikolyok

Boldizsár lassan két hónapja nem szopizik, azóta lényegesen jobban alszik, azaz átalussza az éjszakák nagy részét. Persze akadnak napok, amikor az éjszaka kellős közepén, vagy hajnaltájt eszeveszett sikoltozásra ébredek. Idővel rájöttem, hogy az égtelen égzengés hátterében valószínűleg a fogzás (szemfogak, hátsó rágók) áll és bizony ilyenkor fölösleges bemennem, mert Öcsi az esetek többségében durmol és csak álmában kiabál. Na jó, de akkor nekem miért kell felébrednem? A megoldás pofon egyszerű volt, éjszakára kikapcsoltam a bébiőrt; ennek ellenére előfordul, hogy így is felébredek - egy anyai fülnek nem elég vastagok ezek a falak - ilyenkor teszek egy kitérőt a mosdóba, majd megpróbálok visszaaludni.
És amiért elkezdtem írni ezt a bejegyzést, tadam Bobónak kibújt a jobb felső szemfoga és ezt büszkén mutogatja is. Elkapja az ujjam és odadugja és persze aztén jól megharap. :D