2009. június 6., szombat

Szomszédolás Szentendrén

Ha én gazdag lennék ... Eredetileg Szentendrén szerettünk volna házat venni, de erre esélyünk sem volt, így a közelébe költöztünk, hogy bármikor átugorhassunk szomszédolni egy kicsit. Szentendrére már gyerekként és később is sokat jártunk; a skanzen programjait látogattuk, sétáltunk a Duna-parton, fagyiztunk a Görög utcában, megnéztük a Kovács Margit kiállítást, jazz koncertet hallgattunk a Városházán, jól mulattunk Goldoni darabján, mexikóit ettünk és még sorolhatnám.
Múlt hétfőn a grillebéd után Ritáékkal közösen ruccantunk át egy kellemes sétára, Luca Mei Tai-ban utazott, Gáborka a babakocsiban zötykölődött. :) Kedden visszatértem Lucával, már rutinosan utaztunk a hév-el, hogy a mamamikkal és bababikkal gasztrotúrázzunk. A piacon isteni kürtös kalácsot ettünk, majd fagyiztunk a Görög utcában (én kivételesen nem ettem, tuti lázas lehettem, mert ilyen még nem történt velem) és kávéztunk volna a La Moccaban, ha nyitva lett volna. Sebaj, lesz miért visszatérni.

Megfürödtünk és befürödtünk?

Kedd délután újra "kicsinek" bizonyult a pelenka, vagyis Luca ismét nyakig szaros lett. Nem volt mit tenni nekiláttam egyedül megfürdetni Pocakot. Gondoltam kihívás lesz a javából, hiszen a vizicsibe már a múlté, de dönöttem, Luca újra élvezni fogja a fürdést és így is lett. Nem tudom mi hozta meg az áttörést, de kicsi lányunk újra örömmel lubickol. :) A babauszival azonban befürödtünk. Ma már a zuhanyozóban legörbült Luca szája és amint a lába beleért a medence "hideg" vizébe visításban tört ki. Egy rövid ideig még próbálkozott Gábor a szoktatással, de Luca minden idegszálával tiltakozott, ezért nem eröltettük, hiszen a cél az lett volna, hogy kedvére pancsolhasson.

2009. június 2., kedd

Luca AirLine

(MTI) A Luca AirLine jelenleg Budakalász - San Francisco illetve Sidney viszonylatban szállít utasokat, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a közeljövőben bevezetésre kerülnek Budakalász - Toronto, Tokyo és Malmö járatok is.

2009. május 30., szombat

Fürdés

Mostanában nem is tudom hányadán állunk ezzel a dologgal. Luca újszülött kora óta imádta a fürdést Apával. Igazi vizicsibeként örömmel lubickolt esténként a 37-37,5 fokos vízben. Ez jó darabig csak annyiban változott, hogy egyre inkább kezdtem belekontárkodni a dologba, ma már pocakig Apa, pocaktól lefele én mosom a lánykát.
Figyelve Luca lelkesedését, úgy döntöttünk kipróbáljuk a babuszit. Voltunk tájékoztatón, befizettük az első fél havi díjat, vettünk úszóbugyit és úszópelust, elkezdtük hűteni a fürdővizet és továbbra is mosolyogva néztük, ahogy Pocak tempózik a vízben. Aztán múlt csütörtökön egyszer csak komoly sírhatnékja támadt Lucának a vízben, majd ez megismétlődött pénteken is és azóta szinte minden nap. Ezek után szombaton kíváncsian vártuk mi lesz a babuszin. Az óra a babák tornáztatásával és masszírozásával indult (Luca még mosolyog), ezt közös medence-hideg zuhany (Luca leksedése csökken), majd gyermekdalokkal, mondókákkal összekötött úszás (Luca fázik, sír, menjünk már ki a vízből), végül közös meleg zuhany (Luca ismét mosolyog) és öltözés (fáradt vagyok, elegem van sírás) követte. (Hazafele rögötn el is aludt a Mei Tai-ban.) A fürdéssel azóta is hadilábon állunk, próbáljuk újra megszerettetni a vizet Lucával. Változtattuk (hűtöttük vagy épp melegítettük) a víz hőmérsékletét, kipróbáltuk a közös fürdést a nagy kádban, de egyik se vált be. Reménykedünk és persze ötletelünk. Ma délután fürdettünk - ugyanis a pelusból több cucc is jutott kívülre - , kíváncsian vártam, mi lesz. Elsőre kicsi sírás, majd bekerült a macis csörgő a vízbe, ekkor a helyzet kezdett javulni, végül a macis szivacs, aminek segítségével félig ülni tudott Pocak a vízben, meghozta az áttörést; ismét vidáman lubickolt. Remélem így lesz holnap is!

Babázunk

Mióta megszületett Luca a baráti körünk némileg átrendeződött. A gyerekes, gyermeket váró barátainkkal, ismerőseinkkel egyre gyakrabban, mondhatni rendszeresen találkozunk, eközben a többiek valahogy kezdenek elmaradozni. (Tudom, hogy ez így természetes, mégis fáj egy kicsit.) Szerencsére azért az ismerettségi körünkben sokan, sőt egyre többen babáznak. Van ahol egy, van ahol kettő picurka van és olyan is van, ahol az első vagy éppen a harmadik érkezik. (Minden elismerésem Mónié és kicsiny családjáé.) Kisbabás barátnőimmel megpróbálunk rendszeresen összejárni. (Az gondolom mindenki számára már kiderült, hogy Rita és Gabesz és a Tenger család törzsvendégek Nálunk :D)
Legutóbb most pénteken csak csajok voltunk. Petres Andi Laurával (7 hónapos) és Cula Borcsával (6 hetes) látogatott el hozzánk. A lányok között (Luca most 4 és fél hónapos) csak pár hónap korkülönbség van, de ez most még szinte évtizedeket jelent. Laura már komoly ételeket fogyaszt és szinte csak desszertnek szopizik, megfordul, forog a tengelye körül. Luca egyre gyorsabban szopizik, továbbra is lekesen fekvőtámaszozik és vidáman forog a tengelye körül, és úgy tűnik végre kinőtte a hasfájást. :D Borcsa szopizik, sír, alszik, bukik, nézelődik és kezdi felfedezni a nagyvilágot.Ennek ellenére, vagy éppen ezért most is volt bőven témánk és a gyerkőcök hagytak is minket szóhoz jutni, még meg is ebédelhettünk. :D

Hódít a Mei Tai

Kempi, az igazi baby-sitter