Dinó torta és társai

Szerencsére nálunk nincs (még) igazi dinó láz. A dolog hátterében Buda, Boldizsár kis bölcsis barátjának dinó rajongása áll. A dinózás Öcsi számára nem mást, mint fogócskázást jelent. A nagy dinó a fogó, a többiek a kis dinók. Ha sikerül elkapni egy kis dinót, azt a nagy dinó jól meghamizhatja. :)

az applikáció saját tervem alapján készült, kézzel varrtam

kedves kis dinóm (Triceratopsra hasonlít)

csupa csoki torta - a piros pöttyöket Lulu készítette

Cumimanó, avagy búcsú a cumiktól

Lucát már egy ideje tréningezzük arra, hogy végre váljon meg a cumijaitól, amiket már kb. 1,5 éve csak (esti) alváshoz használt. Próbáltunk hatni az eszére (nem lesznek szépek a fogaid, nagy vagy már) és az érzelmeire is (középsőbe nem mehetnek cumisok, mit szólnak hozzá a barátaid). Aztán nem olyan régen mesélt neki Gabesz a Cumimanóról, aki a gyerekeknek a cumikért cserébe ajándékot ad. Ettől kezdve Lulu komolyan edzette magát, a délutáni alvásoknál már a párnája alá tette a cumijait, de este újra előkerültek. Eközben folyamatosan Cumimanóról kérdezgetett és mi szépen tovább szőttük róla a mesét.

Amit a Cumimanókról tudni kell:

- cumit esznek,

- félnek az emberektől, de leginkább a gyerekektől, nehogy visszavegyék tőlük a cumikat,

- a cumikért cserében ajándékot adnak,

- a cumikat vagy a párna alá kell dugni, vagy borítékban a postaládába kell készíteni nekik,

- a cumi színéből tudják, hogy gyermek fiú-e vagy lány, így a nemének megfelelő ajándékkal tudnak kedveskedni.

Múlt szerdán azzal állt elő a kicsilány, hogy ma aztán tényleg szeretne az én segítségemmel búcsút venni a cumijaitól. Úgy éreztem itt az idő, megerősítést vár tőlem, hogy megtehesse ezt a számára oly nagy lépést. Rendben, csomagoljuk be és tegyük be neki a postaládába.

1. lépés: Búcsúpuszi

2. lépés: Hermetikus lezárás

3. lépés: Boríték díszítés sk. matricákkal

4. lépés: Fontos a pontos címzés

5. lépés: Szomorúság?

6. lépés: Irány a postaláda

7. lépés: Egyedül kell betennem

8. lépés: Megtettem :)

A cumikat persze én vettem ki délután, amíg Luca aludt és bekészítettem neki egy ajándékcsomagot. Fáradtan, nyűgösen ébredt, a Cumimanó csak akkor jutott eszébe, amikor Öcsiért indultunk. Alig hitt a szemének, amikor megtalálta az ajándékát (Hello Kittys innivaló, könyv - A bagoly, aki félt a sötétben című  és egy Kicsi póni cukorkával). Bobónak és Valinak a bölcsiben és azóta minden ismerősnek, aki fontos számára, büszkén meséli, hogy mi történt vele és most már mehet középsőbe. Nagyon büszke volt és még most is az magára és persze mi is rá. És, ami a legjobb hír, hogy már az első éjszaka sem volt gond abból, hogy nincsenek cumik, békésen, nyugodtan aludt.

Tarzan Park

Megnyitása óta kíváncsian várom az első kirándulásunkat az újpesti - belépődíj köteles, zárt - játszóparkba. A park hét játéktérrel: a Homoktengerrel, a Zengőréttel, a Felhővárakkal, Picurvárral, Hintaréttel, Billegligettel és Liándzsungellel - több mint 40 komplex játszóeszközzel áll - a gyerekek rendelkezésére. Legmagasabb pontja a 10 méter magas torony, ahonnan óriáscsúszdák futnak a mélybe.

A mai délelőtt a nagy meleg ellenére is jó választásnak bizonyult, mert szerencsére kevesen voltak (a gyerekeknek szinte sehol nem kellett sorban állnia) és akadt elég árnyékos rész is.

Elsőként a Felhővárak vörös és sárga kígyócsúszdáit, kötélhídjait, tornyait és mászófalait fedezték fel a gyerekek. Most is Öcsi volt a bátrabb, ő csúszott először és ő próbálta ki a legmagasabbról induló tekergő csúszdát is.

Másodikként a  Billegliget ügyességi pályáit teljesítettük. Ez a rész hasonlít leginkább egy kalandparkra, de a pályák teljesítéséhez itt nincs szükség semmiféle védőfelszerelésre (sisak, heveder, karabiner).

Ezután fedeztük fel a Liándzsungel pókhálószerű mászókáit, ahol  tarzankodtunk, akarom mondani csúszkáltunk is. Meglepetésemre a csúszópályát Luca is kipróbálta, sőt nagyon élvezte; Boldizsárt pedig alig lehetett elcsábítani.

.

A Hintarét nagy részére tűzött a nap, ezért a nem éppen hagyományos hinták közül csak a körhintát próbáltuk ki. 

A Zengőerdő hangszerei - fa xilofon, triangulum - szépen szóltak. Kakukktojás volt a lábhajtásos körhinta ( Apa is kipróbálta), az óriás mókuskerék és a gyerekek kedvence a billenő deszka.

Az infrastruktúra elég jó; külön épületben van a büfé, mellette egy másikban a mosdók (gyerek wc, baba-mama szoba és akadálymentes mosdó is van), van egy kút a Homoktenger mellett, van sok kuka és szerintem elég pad. Az mondjuk számomra nem derült ki, hogy az animátorok tulajdonképpen csak jegykezelők vagy egyéb dolguk is van.

Mi nagyon jól éreztük magunkat, kellemesen elfáradtunk. Remélem, vigyáznak majd a gyerekek kalandparkjára és folyamatosan karbantartják, hogy sokáig élvezni lehessen ezt  remek helyet.

Strand a Nefelejcs utcában

Idén már május végén beüzemeltük a tavaly beszerzett (3,2m átmérőjű, kb. 80 cm mély) medencét. A gyerekek (és a felnőttek) az első nagy kánikula beköszöntekkor örömmel vették birtokba. Azóta, ha olyan az idő biztosan vidám gyerekhangok és locspocsolás hallatszik az oldalsó kertből. Szerencsére mindig akad kellemes társaságunk is a pancsoláshoz.

párakapu Boldizsár módra

vizicsibék

Tesók

Gyere, szeretgessük meg egymást!

Balatoni nyár - Csopak

Már tavaly megbeszéltük, hogy 1 hetet idén is Dettiékkel nyaralunk. A gyerekek hasonló korúak, jól ismerik egymást (Luca és Dani jó barátok) és mi felnőttek is szívesen vagyunk együtt. A szállásunk messze a strandtól, fent a hegyen volt. Előzetesen nagy kertre a telekvégben külön házban lakó kedves tulajdonosokra számítottunk. Ezzel szemben a tulajdonos stílusa kimondottan rossz volt, a telek pedig kicsi és túlzsúfolt volt. A telek első felében állt a nagy ház, előtte parkolhattak az udvaron az autók. A másik felében állt a garázs - amit a tulajdonosok nyári lakká építették át maguknak, hogy a nyári időszakban ott lakhassanak, amíg kiadják a házukat - mellette volt a "játszótér" (koszos és lerobbant volt) és a medence. Kertnek gyakorlatilag nem maradt hely. Szerencsére a ház tágas és normálisan berendezett volt, a tetőtéri szobákat pedig egy nagy diófa árnyékolta és volt egy kellemes földszinti teraszunk, ahová esténként kiülhettünk borozni, beszélgetni.

A hetünk most is mozgalmasan telt, kompoztunk (Tihany-Szántód),

állatkerteztünk (Veszprém),

nagyokat strandoltunk, sétáltunk,

"vizibicajoztunk"

hattyúkat és kacsákat etettünk,

sőt dottoztunk (elektromos kisvonat) is Füreden, ráadásul a fiúk tesztelték a veszprémi kórház urológiáját, ami után Bobó már nem fürödhetett, így zárásként a Nosztori Kalandparkban tették próbára magukat a gyerekek.

A helyi gasztronómia mély nyomokat hagyott bennünk, eleinte nagyon rossz élményeink voltak (Steak House - Csopak, szántódi rév büfé), majd sikerült igazán jókat is ennünk. (sajtos-tejfölös tészta - otthoni koszt, Malom Csára - Csopak, olasz étterem - Balatonfüred).

Friscoból jöttem

Úgy döntöttünk, hogy Sarródról nem haza, hanem egy balatonlellei csobbanást követően inkább Szekszárdra megyünk Mamihoz. Ékezésünkkor volt nagy öröm, szokás szerint azon ment a verseny a gyerekek között, hogy ki csöngethet először és ki ugorhat elsőként Mami nyakába. Lelkesedésük aztán egyre csak nőtt, ahogy a Hello Kittys és a mackós táskából előkerültek a friscoi* ajándékok. (frisco: Luca San Fransisco nevéből csak ennyire emlékezett) Boldizsár teljesen bezsongott, egyre csak azt kérdezte "Mit kaptam még?". Amikor aztán nem került elő újabb meglepetés gyorsan tudomásul vette és elmélyült játékba kezdett a szirénázó tűzoltóautóval. Lucát a cicás hálóinge varázsolta el legjobban, amit másnapra kimostam neki, hogy abban aludhasson. A hőségben végül levette magáról és alvókává avanzsált az immár Kankalin névre hallgató cicás ruhadarab.

A legnagyobb sikere azonban most is Mami krumplis tésztájának volt, no meg a nagy melegben a helyi strandnak és a játszónak. ;)