2009. december 10., csütörtök

Nyavalyák

Szerdán hajnalban szokás szerint felébredt Luca, gondoltam a szokásos szopi és alvás következik, de nem így történt. Ugyan szopizott egy keveset, de ahelyett, hogy elaludt volna felült az ágyban és elkezdett hangosan sírni. Próbáltam megnyugtatni sokféle módon, de nem jártam sikerrel. Végül betettem a mei tai-ba és lejöttünk a nappaliba, hogy legalább Gábor pihenhessen még. Énekeltem neki - persze csak kíméletesen ;) - beszéltem hozzá, sétáltunk, már-már elpilledni látszott, amikor hirtelen többször egymás után hányt. Ez volt az első alkalom, megrázó élmény volt számomra. Láthatóan Luca viszont megkönnyebült utána. Átöltözés, lemosakodás után gyorsan álomba is zuhant és csak 10 óra után ébredt fel. Reggel jókedvűen kelt Teljesen egészségesnek tűnt, láznak, hőemelkedésnek hírét se hallottuk. Gondoltam diétára fogom, ki tudja, mi okozhatta a galibát. Aztán még a délelőtt folyamán volt egy hosszú, fájdalmas sírás. Konzultáltam a gyerekorvossal, aki azt javasolta, hogy amíg kijön személyesen megnézni Lucát, addig is adjak neki egy lázcsillapító kúpot, mert annak fájdalomcsillapító és görcsoldó hatása is van. A kúp hatott, a kicsi lány majdnem 3 óra hosszat aludt. A vizsgálat szerint tüdő, torok tiszta, azonban taknyos - ezt eddig is tudtuk - és az húzódhatott rá a bal fülére (hallás, egyensúly) és ez okozhatta a hányást. Napi 3x10 perc fülmelegítés és napi 2x3 csepp fülcsepp. Törpe a fülmelegítést elég jól viseli (Babazokniba töltöttem sót, amit mikróban melegítek, majd beleteszem egy másik babazokniba és úgy Pocak fülére, ahová egy kötős füles saőka segítségével rögzítem.), főleg, hogy a szükséges 10 percet általában a hintában töltheti ;) A fülcseppentés két emberes, küzdelmes feladat, mert muszáj lefogni, hogy kibírja a cseppentést és hogy utána maradjon még 1 percet fekve. Persze mindehez közel 2 hete társul a rendszeres (napi 2-4 alkalommal) orrszívás. Most ott tartunk, hogy tudja, hogy az orrszívás után jó lesz neki. A tengervizes orrspray-hez már tartja a kis fejét és lelkesen kóstolgatja a lefolyó sós vizet. Előfordult, hogy már az orrszíváshoz is tartotta a kis buksiját és nem kellett lefektetnem és lefognom, de ez még nem túl gyakori. Remélem, nemsokára újra egészséges lesz a kicsi lány.

2009. december 7., hétfő

1-2-3 a Mikulás

Közelednek az ünnepek, bemelegítésként Mikulás partykra voltunk hivatalosak. Luca nagyon jó lehetett vagy egyszerűen csak üres volt a tavalyi évi rosszaság-lista, mert háromszor is ellátogatott hozzá a Mikulás.
Pénteken az SAP-ba voltunk hivatalosak egy előadással és kézműves foglalkozással egybekötött batyus Mikiváró partyra. Luluka nagyon élvezte a
Marionett és fakanál-báb előadást, szokásától eltérően 10 percig is képes volt egyhelybe maradni, és majdhogynem tátott szájjal figyelte az izgő mozgó kis figurákat, illetve a hatalmas nénit. Az ajándékosztásnál amikor a nevét halotta, bátran odament a Mikuláshoz a csomagjáért, amit aztán addig nem is engedett el amíg a maga módján ki nem bontotta. Értsd ezalatt azt, hogy addig addig nyúzta a zörgős zacskót és tartalmát amíg ki nem szakadt... Nagy dícséretet kapott Luca hogy mennyire jószívű és vacsoránál mindig megeteti a kis Legofigurájét is, de meg is kérte hogy a jövőben egyen rendesen. Élményekkel tele vettük hazafele az irányt, mert tudtuk hogy másnap a Flow Mikulás látogatja meg a csöppségünket.




Ébredés után gyors reggeli, orrszívás, majd irány Budapest. Időben érkeztünk, vetkőzés
és lecuccolás után máris kezdődött a program. Egy nagyon kedves rénszarvaslány hangolta rá a gyerekeket egy énekes műsorral a Mikulás érkezésére, aki hamarosan meg is érkezett. Luca itt is örömmel vette el az ajándékát amit engedett kibontani ugyanis egy kis plüss macsek volt benne akit rögtön a barátjának fogadott. Próbálta beletenni a szájéba a cumitját, puszilgatta, és vitte magával mindenfele. Itt is volt kézműves foglalkozás, de nem jött be. Helyette lufi, evés és szopi volt a program.

Vasárnap reggelre itthon Luca kiscsizmája is megtelt ajándékkal, az egyikben egy narancs, a másik tele kölesgolyóval, a katicás bábkönyv pedig már bele sem fért. Hatalmas örömmel harapott bele a hámozatlan narancsba, majd elkezdte eszegetni a kis golyókat, miközben lelkesen vizsgálgatta az új könyvét. A harmadik ajándék, egy hinta már egy héttel korábban megérkezett, azóta is lelkes használója.

2009. november 30., hétfő

2009. november 29., vasárnap

Nincs akadály

Aki már járt nálunk tudja, hogy a tavaly decemberi beköltözés, majd az idén nyári felújítás óta még mindig és újra tele vagyunk dobozokkal és mindenféle tárgyakkal, amiknek még nincs helye. Leszámítva a rendmániámat (Az utóbbi egy év alatt eredményesen kikúráltam belőle magam.) ezzel nem is lenne gond, ha nem lenne egy izgő-mozgó, négykézlábazó, járókát nem szerető, ajtórács ellen lázadó, első önálló lépéseit próbálgató édes kicsiny gyermekünk, akinek semmi sem jelent akadályt.

Most ott tartunk, hogy Luca ügyesen lemászik a kanapéról és a franciaágyról (A héten egyik reggel fent hagytam a franciaágyunkban körbebástyázva egy alvó kismanót, majd arra mentem fel, hogy egy mosolygó kisgyerek áll az éjjeliszekrényem mellett és be nem áll a szája :D ), "bébikompozik" minden számára mozdítható bútorral és dobozzal, valamint rájött, hogy gyönyörű alakja csak attól lesz, ha rendszeresen edzi a saját és szülei testét, vagyis két napja lépcsőzünk.

Édes kettesben

Gábor kapott egy kis pihenőt (hazautazott Szekszárdra), így péntek reggeltől szombat éjszakáig majdnem kettesben voltunk. Azért csak majdnem, mert mindkét napra akadt látogatónk. Pénteken Gabesszal bandázott Luca (a két lurkó vidám nevetés közepette lelkesen, magától bucizik), majd szombaton Eszti és Kempi társasága dobta fel a napot. A vendégek mellett azért jutott idő a levegőzésre is. Mostanság főleg babakocsival sétálunk, de csak addig, amíg meg nem látja Pocak a játszóteret, akkor aztán azon nyomban ki kell vennem a kocsiból, mert imád hintázni, csúszdázni, meg úgy egyátalán gyerektársaságban lenni.
Az esti ceremónia - játék, vacsi, fürdés, altatás - mindkét nap kettesben, sikeresen zajlott, olyannyira, hogy Picuri átaludta a szombat éjszakát (este 9.15-től reggel 7.45-ig húzta a lóbőrt) :D Remélem ez jó szokásává fog válni ;)

2009. november 19., csütörtök

Hihetetlen dolgok

Néhány napja néha magától, néha kérésre is puszit ad.
Öt napja lelkesen gurítja a labdát.
Négy napja csak hajnali 5 tájban kelünk szopizni.
Három napja a pelenkázón fekve tapsol.
Két napja ülve is tapsol.
Tegnap napközben összesen 3,5 órát aludt.
És ma megtanult focizni és megtette ELSŐ KÉT ÖNÁLLÓ LÉPÉSÉT :D

2009. november 14., szombat

Az igazi Állatkert

A Pancsoló állatkerttel, hála Tolának és kis családjának, már nagyon korán megismerkedett Luca. Úgy láttuk itt az ideje, hogy az igazival is megismerkedjen. (Gábor kb. 20 éve, jómagam kb.4 éve jártam itt utoljára.) Igazság szerint kirándulást terveztünk mára, de az időjárás közbeszólt. Lényeg, hogy jött egy isteni szikra és már úton is voltunk a Fővárosi Állatkertbe egy jó melegen felöltöztetett kisdeddel, egy babakocsival, egy manducával, közepes adag kölesgolyóval (autóban üvöltés és éhség ellen) és apa fényképezőjével. Szerencsés megérkezésünket egy forralt borral és némi sajtos pogácsával ünnepeltük meg, hogy felkészülten vehessünk részt az elefántetetésen. Némi plusz pénz ellenében szervezett keretek között Lucával a hátamon megetettük a két fánit almával és répával. Picuri lelkes volt, de annyira azért nem, hogy megfogja, megtartsa és odaadja a répát az elefántnak. Talán legközelebb. Meglátogattuk a Szavanna-házat, az alvó marabu és a zsiráfok teljesen rabul ejtették Lucát.
A Majomházba is betértünk, itt Luca megpróbálta az üvegen kerersztül megsimogatni a gorillákat :) Láttunk még páviánokat, lajhárokat, zebrákat, leopárdokat, stb. Igazán nagy hatással még az aquárium volt Lucára. Sajna a ráják elbújtak, így nem simogattuk meg őket.